Komisia usporiadala 11. septembra okrúhly stôl na vysokej úrovni o tom, ako riadiť klimatické riziká a škody. Účastníci vyzvali na odvážne kroky v oblasti odolnosti voči zmene klímy a diskutovali o štrukturálnych zmenách, použiteľných nástrojoch a financovaní do budúcnosti.

Jún až august 2024 bolo najteplejším letom v histórii, prekonalo predchádzajúci rekord z roku 2023 a Európa čelila viacerým klimatickým extrémom. Znižovanie emisií skleníkových plynov zostáva najvyššou prioritou, ale aj keď zostaneme globálne pod 1,5 °C, EÚ sa otepľuje na dvojnásobok globálneho priemeru , čím sa už dnes dostávame do fyzickej klimatickej reality okolo 3 ° C nad predindustriálne úrovne. .

Prvé európske hodnotenie klimatických rizík , ktoré zverejnila Európska environmentálna agentúra v marci 2024, ukazuje, že EÚ nie je pripravená na nadchádzajúce klimatické riziká a je potrebné urýchlene konať.

Na európskom okrúhlom stole o riadení klimatických rizík sa stretli zástupcovia na vysokej úrovni, národné a miestne orgány, občianska spoločnosť, finančníci, poisťovatelia, poľnohospodári, podniky, výskum a médiá, aby diskutovali o ďalšom postupe, ako prekonať tieto klimatické riziká a škody. (Bővebben klíma.ec.europa.eu)

Aggodalomra ad okot, hogy az éghajlatváltozás miatt világszerte csökken a biológiai sokféleség, és egy nemzetközi tudóscsoport új megközelítést javasolt a sérülékeny tájak kezelésére, a változó időjárás által legkevésbé érintett területekre összpontosítva. Ezeken az éghajlatváltozási menedékhelyeken emlegetett helyek olyan időjárási körülményeket tapasztalnak, amelyek a legkedvezőbbek a túlélésükhöz, és kulcsfontosságúak lehetnek a fajok kihalásának csökkentésében – állítják ökológusok.

Ausztrál, kanadai, egyesült államokbeli és magyar tudósok új tanulmányában a tudósok felvázolják a klímaváltozás elleni menedékek azonosításának, védelmének és helyreállításának kereteit.

-ban megjelent dokumentum Az ökológia és az evolúció trendjei alternatívát kér a hagyományos természetvédelmi erőfeszítésekkel szemben, amelyek a statikus védett területek létrehozására összpontosítottak. (Candy Gibson, University of South Australia, bővebben itt phys.org)

Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordszinten van, ami a jövőbeni hőmérséklet-emelkedéshez vezet. Továbbra is nagy a kibocsátási különbség a törekvés és a valóság között. A jelenlegi politika szerint kétharmados esély van a 3°C-os globális felmelegedésre ebben az évszázadban – írja a United in Science.

Az Egyesült a Tudományban nagyon szükséges alapot kínál a reményhez. Azt vizsgálja, hogy a természet- és társadalomtudományok fejlődése, az új technológiák és innovációk hogyan javítják a Föld rendszerének megértését, és hogyan változtathatják meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a katasztrófakockázat csökkentését és a fenntartható fejlődést.

„Most sürgős és ambiciózus fellépésre van szükségünk a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a katasztrófakockázat-csökkentés támogatása érdekében. A mai döntéseink jelenthetik a különbséget a jövőbeni összeomlás vagy a jobb világ felé vezető áttörés között” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

„A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás potenciálisan átalakuló technológiákként jelentek meg, amelyek forradalmasítják az időjárás-előrejelzést, és gyorsabbá, olcsóbbá és elérhetőbbé tehetik azt. A legmodernebb műholdas technológiák és a virtuális valóságok, amelyek áthidalják a fizikai és a digitális világot, új határokat nyitnak meg, például a föld- és vízgazdálkodás terén” – mondta Celeste Saulo. (Bővebben wmo.int)

A mezőgazdaság példátlan kihívásokkal néz szembe, miközben világunk az éghajlatváltozás fokozódó hatásai által vezérelt változások forgószelén megy keresztül. Ez a környezeti felfordulás a globális mezőgazdaságot helyezte előtérbe, mivel hatásai összetéveszthetetlenekké váltak.

A változó időjárási mintáktól az élelmiszerrendszerekre nehezedő növekvő nyomásig az ipar egy gyorsan változó bolygó célkeresztjében van.

Még zavaróbb, hogy a folyóiratban megjelent kutatás Tudomány azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás és a mezőgazdaság veszélyes táncba van zárva – amely azzal fenyeget, hogy öngerjesztett visszacsatolási hurokká alakul. (Rodielon Putolm bővebben earth.com)

A világ nagyon messze van az éghajlati válság megoldásától, de az ENSZ szerdán reményét fejezte ki, hogy a mesterséges intelligencia és más csúcstechnológiák segíteni fognak e hatalmas kihívások kezelésében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy új jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött célok, amelyek szerint a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, úgy tűnik, elérhetetlenek, és katasztrofális következményekkel járhatnak. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete által koordinált „United in Science” több ügynökség által készített jelentés kiemelte, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordszintet ért el, ami a jövőbeni hőmérséklet-emelkedéshez vezet.

"A tudomány egyértelmű: messze vagyunk a globális éghajlati célok elérésétől" - mondta Celeste Saulo, a WMO vezetője Genfben újságíróknak.

Ha a jelenlegi politikák nem változnak, a jelentés arra figyelmeztet, hogy ma már kétharmados esély van arra, hogy a globális felmelegedés elérje a 3°C-ot ebben az évszázadban.

Saulo elmondta, hogy 2023 már eddig is a legmelegebb év volt "nagy különbséggel", és az idei év első nyolc hónapja ugyanezt a tendenciát követte. (Bővebben phys.org)

Az EU akkumulátor-rendelete (a továbbiakban: rendelet) 2023. augusztus 17-én lépett hatályba, de rendelkezéseit fokozatosan hajtják végre. Az első végrehajtási dátum 2024 februárjában volt (a témával foglalkozó cikkünkben itt talál áttekintést arról, hogy a jogszabály mely vonatkozásai léptek életbe ezen az első végrehajtási időpontig). Míg ez a kezdeti szakasz csak kisebb új rendelkezéseket hozott életbe, a bevezetés következő köre, amelyre 2024. augusztus 18-án került sor, alapvetőbb követelményeket tartalmaz az OEM-ekkel és a forgalmazókkal szemben. Az akkumulátorok EU-n belüli fenntarthatóságának és biztonságának növelése érdekében több kulcsfontosságú rendelkezést vezettek be, amelyek az akkumulátorok eredetére és összetételére vonatkozó információk közzétételére vonatkozó követelményekre összpontosítanak.

Az összes alábbi rendelkezés 2024. augusztus 18-tól hatályos, kivéve, ha másképp jelezzük. Azokra a rendelkezésekre összpontosítottunk, amelyek közvetlen hatással lesznek az autóiparra. (Roddy Martin, bővebben itt lexology.com)

De ahogy a legtöbb márka létrehozza ezeket az új ruházati vonalakat, különösen azokat, amelyeket globális szinten gyártanak, káros a környezetre. Az élelmiszer, a lakhatás és a közlekedés után az európai textilfogyasztás a negyedik legnagyobb hatással van a környezetre és az éghajlatra. A textilhulladék különösen nagy probléma világszerte, mivel másodpercenként egy kamion régi ruhákkal és textíliákkal megy a szemétlerakóba vagy az égetőműbe.

Tehát amint az éghajlati válság a középpontba kerül, hogyan kell változnia a ruhatárunknak? És milyen pozitív változások, izgalmas újítások történnek már a divatszakmában? Az Európai Klímaegyezmény két nagykövetével, a lengyel Agnieszka Oleksyn-Wajdával és a spanyol Lidia Martinovával beszélgettünk, hogy megismerkedjünk. Agnieszka, a varsói Lazarski Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének igazgatója; és Lidia, aki egy online platformot működtet a fenntartható divat iránti figyelem felkeltésére és vezetésére, elmondja nekünk, hogyan fejlődik az iparág, és szerintük milyenek lesznek a fenntartható nyári gardróbok 2030-ban. (Bővebben klíma-pact.europa.eu)

Az Európai Klímaegyezmény mindenkit felszólított az EU-ban, hogy küldjön be egy fényképet és leírást az otthonában, a közösségeiben és városaiban végrehajtott éghajlat-politikai intézkedésekről. Ha nem keresi, az éghajlati fellépés gyakran észrevétlen marad. Amint azt a több mint 300 bejegyzés illusztrálja, ez olyan finom lehet, mint a fűnyírási mód megváltoztatása vagy az újrahasznosítás népszerűsítése, de olyan összetéveszthetetlen is lehet, mint egy közösségi takarítási rendezvény megszervezése vagy saját, fenntartható otthon építése.

(Bővebben klíma-pact.europa.eu)

Draghi úr, az Európai Bizottság elnöke által felkért európai versenyképességről szóló jelentés szerzője szerint az EU-nak három kulcsfontosságú kérdésre kell összpontosítania: az innovációs szakadék áthidalása az Egyesült Államokkal és Kínával; közös terv kidolgozása a dekarbonizációs célkitűzés és a fokozott versenyképesség összekapcsolására; valamint Európa biztonságának megerősítése és a külgazdasági hatalmaktól való függésének csökkentése.

Az európai életforma megtartása a versenyképesség javításán múlik, a versenyképesség javítása pedig szorosabb együttműködést és integrációt igényel az európai nemzetek között – mondta Draghi. (Bővebben europarl.europa.eu)

Az Európai Bizottság új projektfelhívást tett közzé a kutatás és innováció támogatására a Climate Neutral and Smart Cities misszió keretében: A városi terek és gondolkodásmód megváltoztatása a klímasemlegességre való átmenet felgyorsítása érdekében. Misszió  EU a klímasemleges és intelligens városokért (Cities Mission) 100 várost támogat 27 EU-tagállamból és 12 várost olyan országokból, amelyek társultak vagy társulhatnak a Horizont Európához az éghajlatsemlegesség felé való átalakulásukban. 2030. Összesen 98 millió euró áll rendelkezésre ezen új, 2025. február 11-i határidővel járó projektpályázati felhívás keretében. A felhívás négy témát fed le:

Idén nyáron a Mission Implementation Platform (MIP4Adapt) befejezte első peer learning programját az EU Klímaváltozáshoz Alkalmazkodási Misszió Chartájának aláírói számára.

A sikeres első program után a második Peer Learning program 2024 októberétől 2025 februárjáig tart. A regisztráció megnyílt és szeptember 29-én ér véget, az első ülésekre októberben kerül sor.

Fénypontok az első peer learning programból

15 charta aláíró vett részt a programon, hogy szakértőktől tanuljanak, megosszák tudásukat és bevált gyakorlataikat, és megosszák kollégáikkal a kihívásokat vagy kérdéseket alkalmazkodási munkájuk javítása érdekében.

A program kulcsfontosságú eleme volt, hogy a chartát aláíró feleket a kezdetektől bevonták a programba. Minden csoport meghatározott témák és fókuszterületek mellett döntött, hogy maximalizálja a program előnyeit a chartát aláírók számára, és a tartalmat sajátos igényeikhez igazítsa.

Három peer learning csoportot hoztak létre:

• A természet alapú megoldások a vízgazdálkodás, valamint a városi és mezőgazdasági környezet alkalmazkodási kezdeményezéseire összpontosítottak.
• Az alkalmazkodási intézkedések kiválasztása és végrehajtása a Regionális Alkalmazkodási Támogatási Eszközhöz (RAST) kapcsolódott, és segített a résztvevőknek kiválasztani, rangsorolni és finanszírozni alkalmazkodási megoldásaikat.
• A polgárok és az érdekelt felek bevonása az éghajlatváltozással foglalkozó polgári gyűlések szervezésére összpontosított, hogy bevonják az érintetteket az alkalmazkodási erőfeszítéseikbe.

Mind a 10 ülés során a MIP4Adapt és más missziós projektek adaptációs szakértői mindegyik témában szakértelmet nyújtottak, valamint bemutattak különböző útmutatókat, eszközöket, finanszírozást és általános támogatási módszereket, amelyeket a chartát aláírók használhatnak. Ezeket a szakértői előadásokat részletes megbeszélések követték a chartát aláírók között, amelyek során megosztották legjobb gyakorlataikat, sikereiket, kihívásaikat és kérdéseiket a szélesebb csoporttal.

A Charta aláírói csoportjaikban élő gyakorlatokon is dolgoztak, hogy bemutassák, hogyan működnek a gyakorlatban a szakértők által bevezetett eszközök. Ezek a gyakorlati példák lehetővé tették a résztvevők számára, hogy meglássák, hogyan alkalmazhatják az eszközöket saját alkalmazkodási kezdeményezéseikben. (Co2AI)

Egy új tanulmány azt mutatja, hogy a világ tavaira az évszázad végére példátlan felmelegedés várható az ember okozta klímaváltozás miatt. A trópusi tavak fogják először tapasztalni ezeket a nem analóg körülményeket, amelyek mind a felszíni, mind a felszín alatti rétegeket érintik, és komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra.

A gazdag biodiverzitásukról és alapvető ökológiai funkcióikról ismert tavak aggasztó tendenciával néznek szembe: a hőmérséklet gyorsan emelkedik. Egy friss tanulmány ben Természetföldtudomány limnológusokból és klímamodellezőkből álló globális csapat arra figyelmeztet, hogy ha az ember által előidézett felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a világ tavai végül széles körű és példátlan felmelegedést tapasztalhatnak mind felszíni, mind felszín alatti szinten. században, messze felülmúlva a korábban megfigyelteket. (Bővebben scitechdaily.com)

Szeptember 23. és 27. között New Yorkban tartják a Világgazdasági Fórum Fenntartható Fejlődési Hatású Találkozóit (SDIM). Ezek egybeesnek az Egyesült Nemzetek Szervezete 79. Közgyűlésének (UNGA) általános vitájával és a New York-i klímahéttel. Az éghajlatváltozás, a természet és az energiaátállás lesz az SDIM fókuszában egy kritikus évben, amikor a választások, a geopolitikai viták és a gazdasági kihívások lassíthatják az éghajlat dinamikáját. Íme, amit tudnod kell.

Kulcsfontosságú műsorok az éghajlatról és az energiáról:

• Dekarbonizációs innováció: Az ipari átmenet – Szeptember 23., hétfő, 11:15 EDT
• A COP-ígéretek gyakorlatba ültetése – Szeptember 23., hétfő, 17:00 EDT
• A környezetszennyezés megoldása: Nulladik lépés? – Szeptember 24., kedd, 09:45 EDT
• Nem könnyű a zölddel kereskedni – Szeptember 25., szerda, 16:00 EDT
• Természeti javak értékelése – Szeptember 26., csütörtök, 10:30 EDT

(Bővebben weforum.org)

A földi rendszerek megfigyelésére használt műholdak hatalmas mennyiségű összetett adatot generálnak, amelyeket rendszerezni és elemezni kell az éghajlati intelligencia javítása érdekében. Az adatfeldolgozás és az előrejelzés közelmúltbeli fejlődése azonban példátlan sebességgel alakítja át a nyers Föld-megfigyelési adatokat hasznosítható betekintésekké. Műholdas adatokkal együtt használva 10 új technológiai trend teszi elérhetőbbé az éghajlati ismereteket, és segít kezelni az éghajlatváltozást. (Minoo Rathnasabapatia, Nikolaj Chlystov, továbbiak itt weforum.org)

Az éghajlatváltozás turisztikai ágazatra gyakorolt hatásai azonnali cselekvést igényelnek, hogy ne csak enyhítsék ezeket a hatásokat, hanem új lehetőségek előtt is megnyíljanak az ajtók. (tovább…)

2024. augusztus 28-án az ENSZ főtitkára jelentést tett közzé, amelyben feltárja az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk összefüggéseit az emberi jogokkal, valamint azt a szerepet, amelyet a társadalmak játszhatnak az éghajlatváltozás emberekre és bolygóra gyakorolt negatív hatásainak orvoslásában. A jelentés az Emberi Jogok Európai Bíróságának (továbbiakban: EJEB ”), amely megállapította, hogy Svájc megszegte emberi jogi kötelezettségeit, mivel nem tett kellő lépéseket az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére.

Az EJEB ítéletéhez hasonlóan a jelentés elsősorban azokra a lépésekre összpontosít, amelyeket az államoknak figyelembe kell venniük az éghajlatváltozással összefüggő veszteségek és károk kezelése során. Ezek az intézkedések hatással lehetnek a vállalkozásokra, például szabályozhatják a magánszektor veszteség- és kárelhárításban való részvételét. Kiemeli annak fontosságát, hogy a vállalatok éghajlat- és emberi jogi csoportjai együtt dolgozzanak olyan integrált éghajlat- és emberi jogi értékelések elkészítésében, amelyek támogathatják az igazságos átmenethez való hozzáállásukat.

(Mizan Rahman, Moira Thompson Oliver, George Murray, bővebben itt lexology.com)

A tanulmány szerint az elektromos teherautók töltési infrastruktúrájának fejlesztése csaknem 35 milliárd euróba kerül majd. A PwC tanácsadó cég szakértői hétfőn közzétett tanulmányukban azt írták, hogy Európában 2035-re elérnék a 6,1 milliárd eurót az állami beruházások, amelyek célja 720 töltőpark létesítése és ezzel az országos infrastruktúra biztosítása. További 28,6 milliárd eurót fordítana a logisztikai szektor mintegy 28 500 töltőpont kiépítésére a depókban. Ami a töltést illeti, eddig a nyilvános gyorstöltő parkokra helyezték a hangsúlyt, amelyekre nagy terület lefedéséhez van szükség, de kapacitáskihasználtsága erősen ingadozik – mondta Philipp Rose, a PwC szakértője. "Ezért a logisztikai szektornak a jövőben kezdeményeznie kell, és többet kell befektetnie a depókban található töltőállomásokra." (Bővebben marketscreener.com)

Mikor válik katasztrófává az intenzív esőzés? Mikor lesz az árvíz az úgynevezett "évszázad árvize"? Közeli szomszédaink Lengyelországban és Csehországban jelenleg az „évszázad új árvizével” néznek szembe, Alsó-Ausztriában is szükségállapotot hirdettek. Kelet-Németországban vízszintemelkedést is regisztráltak, bár a helyzet nem ilyen drámai.

Tehát hogyan határozzuk meg a katasztrófa mértékét? A csapadék mennyisége, az elhunytak száma vagy az anyagi kár mértéke szerint? Három évvel ezelőtt, amikor Európa felét árvizek sújtották, a halottak száma több mint 220-ra emelkedett, közülük legalább 188-an Németországban haltak meg.

Az eső jelenleg Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát sújtja – az EU öt tagállamában újabb súlyos „évszázad árvize” van. A helyzet eddig 17 emberéletet követelt, és több ember még mindig eltűnt. Nehéz egyértelműen meghatározni az okokat. De hogyan történt ez a katasztrófa?

Az ilyen árvízeseményekhez számos tényező hozzájárulhat. Az éghajlati viszonyok változása szélsőséges időjárási ingadozásokban nyilvánul meg, a heves esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Fontos figyelembe venni a helyi infrastruktúra állapotát és az országok felkészültségét is az ilyen szélsőséges helyzetek kezelésére. A megfelelő szennyvízelvezető rendszer hiányában történő urbanizáció tovább ronthatja a helyzetet, amikor a víznek nincs hová lefolynia, ami gyors felhalmozódáshoz és a környező területen való szétterjedéséhez vezet.

Ezek az árvizek arra is rávilágítanak, hogy nemzetközi együttműködésre van szükség az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, a katasztrófamegelőzés és a reagálás terén. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséről és a társadalom e kihívásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséről szóló, folyamatban lévő vita több mint időszerű. (Co2AI)

Szeptember 16-a az ózon világnapja a környezetre káros ózonréteget lebontó anyagok (ODS) kivonásáról szóló Montreali Jegyzőkönyv alkalmából. A Montreali Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ózonréteget lebontó anyagok fogyasztása 1986 és 2023 között körülbelül 99 %-vel csökkent az EU-ban és világszerte. A fennmaradó 1 % néhány ipari folyamatot, tűzoltást, laboratóriumi és analitikai felhasználást tükröz, ahol az alternatívák még nem állnak rendelkezésre széles körben. (Bővebben eea.europa.eu)

Európa versenyképességre és biztonságra való törekvése nem helyettesítheti azt a hosszú távú elképzelést, amely előnyökkel jár a polgárok és a jólét számára. Az Európai Tanács júniusban közzétett „stratégiai menetrendje” szerint az EU következő öt évre szóló mandátuma a versenyképességre és a biztonságra összpontosít. Ez a vízió érthető, ha a cél az európai polgárok és gazdasági szereplők meggyőzése arról, hogy az EU védelmet és erőt tud nyújtani a geopolitikai és gazdasági zavarok idején.

A versenyképességre és biztonságra való törekvés azonban nem helyettesítheti a polgárokat és jólétet hozó Európa politikai projektjét és hosszú távú vízióját – a társadalmi és környezeti fenntarthatóság céljainak pedig vissza kell térniük a politikai vitába.

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen júliusban az Európai Parlament elé terjesztett politikai iránymutatásaiban reflektált erre az igényre. Miközben világossá tette, hogy a versenyképesség a Tiszta Ipari Megállapodás kulcsfontosságú prioritása lesz – amely felváltja az európai zöld megállapodást –, ugyanakkor kijelentette, hogy a Bizottság „jelentősen növeli a Just Transition finanszírozását a következő hosszú távú költségvetésben”. (Bővebben fenntarthatóviews.com)