Egyértelmű, hogy már nem kerülhetjük el az éghajlatváltozás hatásait – már most is tapasztaljuk a szélsőséges időjárási események, az emelkedő hőmérséklet és az olvadó gleccserek gazdasági, társadalmi és ökoszisztéma hatásait. Bár a tudósok és a kormányok évtizedek óta figyelmeztetnek bennünket az ipari szén légkörbe történő ellenőrizetlen kibocsátásának veszélyeire, a légköri szén-dioxid globális átlaga 2021-ben új rekordot ért el, 414,72 ppm-et. Mára világossá vált, hogy az éghajlatváltozás megállítása helyett a hatások minimalizálása felé mozdultunk el. Ennek eléréséhez e század második felében szénnegatív állapotot kell elérni. E cél elérése nem lehetséges hatékony szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) nélkül. Jelenleg a CCS 40 millió tonna szenet köt le. Lehet, hogy ez nagy számnak hangzik, de az 1000 milliárd tonnából csak 4 %-t kell kifogni ahhoz, hogy 2030-ig elérjük a Párizsi Megállapodásban meghatározott éghajlati célkitűzéseket. Ez óriási hiány, amelyet mindössze 7 év alatt kell kifizetni. Az innováció, a politika és a pénzügyi támogatás céltudatos, ambiciózus keveréke az egyetlen módja annak, hogy ne ejtsük el újra a labdát bolygónk védelmében. (John Cumbers)