Egyértelmű, hogy már nem kerülhetjük el az éghajlatváltozás hatásait – már most is tapasztaljuk a szélsőséges időjárási események, az emelkedő hőmérséklet és az olvadó gleccserek gazdasági, társadalmi és ökoszisztéma hatásait. Bár a tudósok és a kormányok évtizedek óta figyelmeztetnek bennünket az ipari szén légkörbe történő ellenőrizetlen kibocsátásának veszélyeire, a légköri szén-dioxid globális átlaga 2021-ben új rekordot ért el, 414,72 ppm-et. Mára világossá vált, hogy az éghajlatváltozás megállítása helyett a hatások minimalizálása felé mozdultunk el. Ennek eléréséhez e század második felében szénnegatív állapotot kell elérni. E cél elérése nem lehetséges hatékony szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) nélkül. Jelenleg a CCS 40 millió tonna szenet köt le. Lehet, hogy ez nagy számnak hangzik, de az 1000 milliárd tonnából csak 4 %-t kell kifogni ahhoz, hogy 2030-ig elérjük a Párizsi Megállapodásban meghatározott éghajlati célkitűzéseket. Ez óriási hiány, amelyet mindössze 7 év alatt kell kifizetni. Az innováció, a politika és a pénzügyi támogatás céltudatos, ambiciózus keveréke az egyetlen módja annak, hogy ne ejtsük el újra a labdát bolygónk védelmében. (John Cumbers)
Az olasz Eni olajtársaság pert indít a klímaválság állítólagos korai felismerése miatt
Az olasz Eni olajtársaság előtt áll az ország első éghajlatvédelmi pere: környezetvédelmi csoportok azzal vádolják a vállalatot, hogy "lobbival és zöldmosással" több fosszilis tüzelőanyagot váltott ki annak ellenére, hogy az 1970-es évek óta tud a terméke által jelentett kockázatokról. Greenpeace Olaszország és az olasz ReCommon jogvédő szervezet egy hasonló esetre épít, amely a hollandiai Royal Dutch Shell angol-holland olajvállalatot célozza meg, hogy rákényszerítsék az Enit, hogy 2030-ig 45 %-vel csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. „A klímaválság elleni fellépés sürgőssége arra késztetett bennünket, hogy Olaszországban benyújtsuk az első klímapert az ország legnagyobb energiavállalata ellen” – mondta Matteo Ceruti, a felperesek ügyvédje. A vádak részben az Eni által 1969 és 1970 között az Isvet kutatóközponttól megrendelt tanulmányból származnak, amelyet a DeSmog non-profit klímainformációs szolgálat osztott meg a Guardiannal. A jelentés egyértelművé tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ellenőrzés nélküli növekvő használata néhány évtizeden belül éghajlati válsághoz vezethet. „Az ENSZ-főtitkár közelmúltbeli jelentése szerint a légköri szén-dioxid átlagosan 10 %-vel nőtt az elmúlt évszázad során a fokozott [fosszilis tüzelőanyag] felhasználás miatt; 2000-re ez a növekedés elérheti a 25 %-t, ami „katasztrofális” következményekkel jár az éghajlatra nézve” – áll a jelentésben. (Stella Levantesi Rómában, The Guardian)