Európska komisia zverejnila podrobné často kladené otázky týkajúce sa smernice o podávaní správ o podnikovej udržateľnosti (CSRD) , ktorá mala byť transponovaná do vnútroštátneho práva do 6. júla 2024. Prvé správy o udržateľnosti v rámci CSRD majú byť zverejnené v roku 2025 a ešte predtým Európsky orgán pre cenné papiere a trhy zverejnil usmernenie o tom, ako by podniky mali uplatňovať európske štandardy podávania správ o udržateľnosti pri vytváraní správ o udržateľnosti a o tom, ako budú na podávanie správ o udržateľnosti dohliadať národné regulačné orgány.

(Bővebben finance.ec.europa.eu,  esma.europa.eu)

Dňa 25. júla 2024 nadobudla účinnosť smernica o povinnej starostlivosti o udržateľnosti podnikov (smernica 2024/1760). Cieľom tejto smernice je podporovať udržateľné a zodpovedné správanie spoločností v rámci operácií spoločností a v rámci ich globálnych hodnotových reťazcov. Nové pravidlá zabezpečia, aby spoločnosti v rozsahu pôsobnosti identifikovali a riešili nepriaznivé ľudské práva a environmentálne vplyvy ich konania v Európe aj mimo nej. (Bővebben Commission.europa.eu)

Európska komisia dnes vydala prvý zo série usmerňovacích dokumentov na podporu krajín EÚ pri transpozícii a implementácii revidovanej smernice o energetickej hospodárnosti budov do vnútroštátneho práva. Dnešné usmernenie (C/2024/7161) objasňuje požiadavku podľa článku 17 ods. 15 ukončiť najneskôr od 1. januára 2025 akékoľvek finančné stimuly na inštaláciu nových samostatných kotlov na fosílne palivá. Dokument objasňuje najmä pojmy „samostatný kotol poháňaný fosílnymi palivami“ a „hybridný vykurovací systém“, ako aj „inštalácia“ a „finančné stimuly“. Napríklad na nákup, montáž a uvedenie do prevádzky nových samostatných kotlov poháňaných zemným plynom, naftou alebo uhlím nemožno poskytnúť žiadne granty, zvýhodnené pôžičky alebo fiškálne stimuly, ako sú znížené daňové sadzby, bez ohľadu na to, či inštalácia je súčasťou projektu renovácie alebo nie. Žiadny verejný orgán na národnej, regionálnej alebo miestnej úrovni nebude poskytovať ekonomickú podporu a/alebo podporu prostredníctvom verejných zdrojov kupujúcim, inštalatérom a tretím stranám na inštaláciu takýchto kotlov. (Bővebben energy.ec.europa.eu)

Digitálna uhlíková stopa sa stáva čoraz významnejšou súčasťou celkových emisií skleníkových plynov, najmä v súvislosti s rýchlo rastúcim používaním digitálnych technológií a internetových služieb. (tovább…)

Vplyv klimatických zmien na migráciu, súčasnú aj budúcu, si v poslednom desaťročí získal značnú pozornosť verejnosti a politikov. Nová štúdia pod vedením IIASA poskytla prvú komplexnú analýzu toho, ako klimatické faktory – konkrétne sucho a sucho – ovplyvňujú vnútornú migráciu. Zatiaľ čo sa verejné diskusie často zameriavajú na medzinárodnú migráciu, existujúce vedecké dôkazy naznačujú, že keď klimatické faktory poháňajú migráciu, často to vedie k presunom na krátke vzdialenosti v rámci národných hraníc. Existuje však nedostatok vedeckých štúdií, ktoré by skúmali vnútornú migráciu vyvolanú klímou v rôznych krajinách. Nová štúdia publikovaná v Természet éghajlatváltozás použila mikroúdaje zo sčítania ľudu zo 72 krajín za obdobie od roku 1960 do roku 2016, aby poskytla prvé celosvetové hodnotenie toho, ako environmentálny stres ovplyvňuje migráciu v rámci národných hraníc. (Medzinárodný inštitút pre analýzu aplikovaných systémov, viac na sciencedaily.com)

Klimatické zmeny narúšajú počasie a ďalej zvyšujú tlak na naše vodné zdroje a ekosystémy. Podľa hodnotenia Európskej environmentálnej agentúry (EEA) sú európske vodohospodárske postupy nedostatočne prispôsobené na zvládnutie takejto rýchlej a rozsiahlej zmeny, ktorá ohrozí bezpečnosť vody. Lepšie hospodárenie s vodou je kľúčom k zlepšeniu odolnosti voči vode, k zmierneniu tlaku na vodu a k zabezpečeniu dostatku kvalitnej vody pre európskych občanov, prírodu a priemysel.

Nový výskum zistil, že snahy dosiahnuť čistú nulu sú podkopávané množstvom systémov uhlíkového účtovania. Výskum vedený akademikmi z University of Bath ukazuje, že viaceré systémy zvyšujú náklady a bránia spoločnostiam, ktoré to myslia dobre, efektívne počítať svoje emisie uhlíka , pričom vytvárajú medzery, ktoré môžu využiť iní.

Zistilo sa tiež, že systémy, ktoré počítajú uhlík geograficky, v rámci priemyselných zoskupení alebo na základe spotreby či produktov, sú obmedzené tým, že umožňujú outsourcing emisií z účtov, čo spôsobuje nepresnosti.

Dokument tiež požaduje a navrhuje jednotný prístup, ktorý by umožnil prepojenie účtov, čo znamená, že nové procesy obehového hospodárstva by sa mohli správne vykazovať. (Willa McManusa, University of Bath, viac na phys.org)

Summit o biodiverzite COP16 sa začína v pondelok 21. októbra a potrvá do 1. novembra. Na rozdiel od konferencií o zmene klímy, ktoré sa konajú každý rok, COP o biodiverzite sú zriedkavejším činom, ktoré sa konajú každé dva roky. Tohtoročný COP o biodiverzite, ktorý sa koná v kolumbijskom meste Cali, je preto prvým od COP15 v roku 2022. COP15 vyvrcholil  Globálnym rámcom biodiverzity Kunming-Montreal , ktorý stanovuje cestu k dosiahnutiu „ sveta žijúceho v harmónii s prírodou do roku 2050 “. “ a obsahuje ciele na rok 2050, podporené cieľmi na rok 2030. Rozhodujúcim zameraním nadchádzajúceho COP o biodiverzite je implementácia ambicióznych cieľov a cieľov stanovených v Rámci do praxe. Nižšie uvádzame niekoľko bodov, na ktoré si treba dať pozor pred začiatkom COP. (Richard Hilton, Helena Campbellová, viac na lexology.com)

Z pohľadu aktívneho obhospodarovania lesov a udržiavania alebo obnovy biodiverzity môžeme pozorovať vzájomné prelínanie. Synergie vznikajú, keď udržiavanie lesných štruktúr, ktoré podporujú uznané ľudské potreby na produkciu biomasy, zabezpečuje vytváranie rozmanitých biotopov. V dnešných časoch rôznorodá vlastnícka štruktúra spôsobila rôznorodé využívanie pôdy, čo vedie k výskytu rôznych typov lesov vedľa seba. Keď chceme hovoriť o ochrane biodiverzity, tak je potrebné ťažiť z citlivého plánovania ochrany, prispôsobeného miestnym a regionálnym podmienkam. Efektívne stratégie musia zahrňovať plánovanie využívania pôdy, založené na údajoch viacerých zainteresovaných strán v danej krajine. Takýto prístup umožní ochranu a obnovu koridorov pre voľne žijúce živočíchy, čím sa bude zvyšovať celková biodiverzita. (Bővebben lesmedium.sk)

Ľudia, ktorí trávia viac času v škole, majú väčšie povedomie o zmene klímy. Ukázalo sa to v globálnej observačnej štúdii v roku 2015. A nejde len o koreláciu – nedávna kauzálna štúdia využíva prirodzený experiment (zmeny zákonov o povinnej školskej dochádzke) – aby dokázala, že ľudia, ktorí o rok odídu zo školy, majú o štyri percentuálne body vyššiu pravdepodobnosť. aby volili stranu zelených a zároveň sa viac obávali klimatických zmien a pravdepodobnejšie sa pokúsili znížiť vlastnú spotrebu energie.

Vieme teda, že to, ako dlho ľudia strávia v škole, ovplyvňuje postoje ku klimatickým zmenám. Ako inak však môže vzdelávanie zohrávať úlohu pri riešení klimatickej krízy? Čo s tým, čo je v osnovách? Jedným z (mnohých) cieľov trvalo udržateľného rozvoja OSN je zabezpečiť, aby „ všetci študenti získali vedomosti a zručnosti potrebné na podporu trvalo udržateľného rozvoja “. Aby bolo možné sledovať pokrok v plnení tohto cieľa, OSN žiada krajiny, aby podávali správy o tom, či je trvalo udržateľný rozvoj zahrnutý do vzdelávacích politík a učebných osnov. Do každej krajiny na svete je zaslaný dotazník s otázkou: „ Je výchova ku globálnemu občianstvu a výchova k trvalo udržateľnému rozvoju súčasťou formálnych učebných osnov?“. (Lee Crawfurd, Radhika Nagesh, viac na cgdev.org)

Centrum pre prírodu a klímu pri svetovom ekonomickom fore je platforma viacerých zainteresovaných strán, ktorá sa zameriava na ochranu nášho životného prostredia a podporu trvalo udržateľných postupov. Medzi naše ciele patrí dosiahnutie čistých nulových emisií, podpora zodpovedného využívania pôdy a oceánov a zlepšenie riadenia kľúčových zdrojov, ako sú potraviny, voda a suroviny. (Bővebben centres.weforum.org)

A kriptovaluták árai felkerültek a címlapokra, és felkeltették a befektetők és a technológiai rajongók figyelmét egyaránt. Ugyanakkor a kriptovaluták egy másik aspektusa is felkelti a figyelmet: a szénlábnyomuk. Ahogy a világ egyre tudatosabbá válik a környezeti fenntarthatóság kérdésében, a digitális valuták, például a Bitcoin és az Ethereum környezeti hatásait vizsgálják. Ez a cikk feltárja a kriptovaluták és a környezet közötti összetett kapcsolatot, és feltárja e digitális eszközök szénlábnyomát. (BOSS Editorial, bővebben itt thebossmagazine.com)

Ez a téma a „Greening curriculum guidance Oktatás és tanulás az éghajlati cselekvéshez” című dokumentumból merít ihletet, és keretet ad a zöld oktatás és a klímatudatosság elveinek az általános iskolák 1–5.

Ez a tematikus egység a természet sokszínűségének és a földi élet szempontjából való fontosságának felfedezését szolgálja. A tanulók különböző típusú ökoszisztémákat ismernek meg, leegyszerűsítve mutatjuk be nekik a táplálékláncokat és hangsúlyozzuk a veszélyeztetett fajok védelmének fontosságát.

Különféle ökoszisztémák (erdő, rét, vízi környezet) megismerése

• Erdő:
  • Vita: Mit képzelsz, ha meghallod az "erdő" szót? Milyen növények és állatok élnek ott? Hogyan néz ki az erdő a különböző évszakokban?
  • Vizuális segédeszközök: Erdőképek, fák (tűlevelűek, lombhullató), erdei állatok (szarvas, mókus, bagoly), természeti tárgyak az erdőből (kúpok, levelek, ágak).
  • Játékok és tevékenységek: Erdőmodell készítése a tanteremben, erdei állatok szerepeinek eljátszása, az erdőre jellemző hangok megalkotása.
• Rét:
  • Vita: Mi terem a réten? Milyen színeket láthatunk ott? Milyen állatok élnek ott?
  • Vizuális segédeszközök: Képek rétről, virágokról (pitypang, harangvirág, lóhere), rovarokról (pillangó, szöcske, méhecske).
  • Játékok és tevékenységek: Rét és lakói rajzolása, különbségek keresése az erdő és a rét képei között, kilinik készítése réti virágból.
• Vízi környezet (tó, patak):
  • Vita: Mi él a vízben? Hogyan lélegeznek a halak?
  • Vizuális segédeszközök: Képek egy tóról, patakról, vízi növényekről és állatokról (tavirózsa, béka, kacsa).
  • Játékok és tevékenységek: A vízi környezet modelljének készítése konténerben, vízi állatok megfigyelése (lehetőség szerint), a vízi világ megrajzolása.

Táplálékláncok a természetben - egyszerű példák

• A kifejezés magyarázata: Az állatoknak szükségük van egymásra. Egyes állatok növényekkel, más állatok pedig ezekkel az állatokkal táplálkoznak. Így jön létre a tápláléklánc.
• Egyszerű példák:
  • Sárgarépa - nyúl - róka (A nyúl sárgarépával, a róka mezei nyúllal).
  • Levél - hernyó - madár (A hernyó levelekkel, a madár hernyókkal táplálkozik).
• Játékok és tevékenységek: Táplálékláncok létrehozása állatképek felhasználásával, táplálékláncok dramatizálása az osztályteremben.

Veszélyeztetett növény- és állatfajok és védelmük

• Vita: Mit jelent, ha egy növény vagy állat veszélyeztetett? Miért fontos a veszélyeztetett fajok védelme?
• Példák a veszélyeztetett fajokra: Használjon képeket és rövid információkat a környékére jellemző több veszélyeztetett növény- és állatfajról (pl. tavaszi hóvirág, magas-tátrai zerge).
• Hogyan segíthetünk:
  • A természetben állatokat nem fogunk és nem zavarunk.
  • Nem merészkedünk a védett területeken lévő kijelölt ösvényeken kívülre.
  • Megvédjük a természetet a szennyezéstől.
• Játékok és tevékenységek: Veszélyeztetett fajok képeinek készítése, természetvédelemmel kapcsolatos tájékoztató plakátok készítése.

Kreatív tevékenységek:

• Képek rajza állatokról és növényekről:
  • A gyerekek a „Természet sokszínűsége” témakörben megrajzolhatják és megfesthetik azokat az állatokat és növényeket, amelyeket megismertek.
• Környezeti témájú mesék dramatizálása:
  • Válasszon állatokat és növényeket bemutató történeteket, amelyeknek környezeti üzenetük van (pl. „A nyúl és a sündisznó”, „Hogyan barátkoztak a fák”).

Jegyzet:

Az Ön által biztosított források az idősebb diákoknak szólnak, és nem tartalmaznak közvetlen információkat olyan témákról, mint az ökoszisztéma lebontása az első osztályosok számára, az egyszerűsített táplálékláncok vagy a korcsoportjuknak megfelelő, veszélyeztetett fajok. A megadott információk tehát az első éves általános iskolások igényeihez igazodnak, és az adott témával kapcsolatos általános ismeretekre támaszkodnak.

A környezeti neveléssel való mélyebb kapcsolat érdekében célszerű beiktatni a sétákat az iskola és az otthon körüli ökoszisztémák különböző típusaiba, a növényeket és állatokat természetes környezetükben megfigyelni, és elgondolkodtatni a gyerekek jelentéséről, védelméről.

Ezt a témát mesterséges intelligencia készítette. (CO2AI)

A CO2AI néha pontatlan válaszokat adhat, ezért azt javasoljuk, hogy minden tényt saját maga ellenőrizze.

Szén- (klíma) műveltségre nevelés tananyag 1-5 osztályos általános iskolások számára

A Gazdasági Minisztérium véleményezésre benyújtotta az aktualizált nemzeti klímaterv tervezetét. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy a megújuló energiaforrások arányát a teljes fogyasztáson belül 25 százalékra emeljék. Az eredeti tervek 2019-től 19 százalékos növekedést irányoztak elő.

Z frissített javaslat A 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímaterv szerint Szlovákiának 2030-ig 22,7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban.

Ez a terv egy energia- és környezetvédelemmel foglalkozó stratégiai dokumentum, amelyben minden tagország meghatározza saját nemzeti céljait és prioritásait. Szlovákiának a terv frissített változatát kellett volna benyújtania a Bizottságnak. (Co2AI)

Európában hét leggyakoribb erdei fa képes megvédeni genetikai sokféleségét a környezeti feltételek jelentős változásaival szemben. Ez annak ellenére van így, hogy elterjedésük zsugorodott, és a fák száma zuhant a jégkorszaki ciklusok során. Ez derül ki az uppsalai és a helsinki egyetem által vezetett európai konzorcium tanulmányából, amelyet Nature Communications (Szavak: Uppsala University).

"Ez nagyon pozitív a biológiai sokféleség szempontjából, mivel ezek a fák kulcsfajok, amelyektől sok más faj is függ" - mondja Pascal Milesi, az Uppsalai Egyetem növényökológiával és evolúciójával foglalkozó docense és a tanulmány első szerzője.

A kutatók arra összpontosítottak, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolták a fafajok genetikai sokféleségét a jégkorszaki ciklusok. A fák túlélték a meleg és hideg időszakokat is. Az utolsó jégkorszakban, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt, a fák tartománya jelentősen lecsökkent. A tudósok ezért úgy gondolták, hogy a genetikai sokféleség alacsony lesz. Kiderült azonban, hogy éppen az ellenkezője – a faj nagy genetikai diverzitással rendelkezett, így ellenálló volt élőhelyének drasztikus változásaival szemben. (Bővebben envirotecmagazine.com)

Szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy ambiciózus tervet mutatott be a következő öt évre, amelynek célja az Európai Unió fenntartható jólétének elérése. (tovább…)

A támogatók számára a biodiverzitási jóváírások milliárdos nagyságrendű finanszírozást szabadíthatnak fel a természet számára, de a kritikusok attól tartanak, hogy megismétlődnek azok a botrányok, amelyek a környezetvédelem más finanszírozási megközelítéseit is felkavarták.

Fizetni a védelemért trópusi esőerdők vagy kártérítést élőhely-pusztítás egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, és a természetvédelmi hitelek kereskedelme szerepelni fog az idei COP16 ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozón Kolumbiában ebben a hónapban.

A biodiverzitási jóváírások vagy tanúsítványok piaca – amelyek a természet védelmét vagy helyreállítását állítólagos tevékenységeket pénzzé teszik – új, szabályozatlan, és a „zöldmosástól” való félelem sújtja.

A támogatók szerint a hitelek pénzügyileg kompenzálhatják az ipar által okozott környezeti károkat, például amikor egy bánya- vagy útprojekt hatással van a környező környezetre.

A vállalkozások legalább elméletileg kompenzálhatnák a kárt, ha hiteleket vásárolnának olyan szervezetektől, amelyek támogatják a természetet és a biológiai sokféleséget, például a vizes élőhelyek védelmével vagy fenntartható gumitermeléssel. (Benjamin LEGENDRE, bővebben itt phys.org)

A Föld éghajlati rendszere továbbra is gyorsan romlik, és a globális hőmérséklet az évszázad végére meghaladhatja a 2°C-os felmelegedést, ami az elkövetkező években is riasztó. Ez a figyelmeztetés innen származik (tovább…)

A játék mind a nagyközönség, mind az éghajlati kérdések iránt érdeklődő magánszemélyek számára alkalmas, ezért különösen vonzó a fiatal felhasználók számára, akik elkötelezettséget és inspirációt keresnek.

A játék célja, hogy a klímaválság-forgatókönyvek szimulálásával bevonja a felhasználókat, és motiválja őket arra, hogy gondolkodjanak az éghajlati fellépéseken és a társadalmi ellenálló képességen. Felhívja a figyelmet az éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabályokra és a közösségi cselekvési erőfeszítésekre, és forgatókönyveket kínál a különböző éghajlati kockázatokról egészen 2100-ig. Ez segíthet a felhasználóknak megérteni ezek relevanciáját a valós éghajlati reakciókban.

A játék innovatív megközelítést kínál az éghajlati válságok megismeréséhez interaktív forgatókönyveken keresztül, amelyek egyedülálló perspektívát kínálnak a hagyományos oktatási formátumokhoz képest. Jelentős hozzáadott értéket ad azoknak, akik vonzó, alternatív tanulási élményt keresnek. (Bővebben klíma-pact.europa.eu)

Az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli migrációra gyakorolt hatása az elmúlt évtizedben jelentős társadalmi és politikai figyelmet kapott. Az IIASA által vezetett új tanulmány az első átfogó elemzést adta arról, hogy az éghajlati tényezők – különösen az aszály és az aszály – hogyan befolyásolják a belső vándorlást.

Míg a nyilvános viták gyakran a nemzetközi migrációra összpontosítanak, a meglévő tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy amikor az éghajlati tényezők ösztönzik a migrációt, az gyakran a nemzeti határokon belüli, rövid távú mozgásokat eredményez. Hiányoznak azonban az éghajlat által kiváltott belső migrációt vizsgáló tudományos tanulmányok a különböző országokban.

Egy új tanulmány ban jelent meg Természet éghajlatváltozás 1960 és 2016 között 72 ország népszámlálási mikroadatait használta fel, hogy elkészítse az első globális értékelést arról, hogy a környezeti stressz hogyan befolyásolja a nemzeti határokon átnyúló migrációt.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy a belső migráció – amelyet az országon belüli szubnacionális régiók közötti mozgásként határoztunk meg – növekszik az aszály és a szárazság által sújtott régiókban, különösen a hiperarid és száraz régiókban. A hatások a mezőgazdaságilag függő és vidéki területeken a legkifejezettebbek. "Ahol a megélhetés nagyon érzékeny a változó éghajlati viszonyokra. (Ansa Heyl, International Institute for Applied Systems Analysis, bővebben itt phys.org)