HU 
SK 
EN 
DE 
FR 
PL 
Az azerbajdzsáni Bakuban zajló ENSZ Éghajlat-változási Konferenciájának (COP29) tárgyalásai az éghajlatváltozás elleni globális elszántság döntő próbáját jelentik. A világ minden tájáról találkoznak az országok, hogy megvitassák és megállapodjanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a további globális felmelegedés megelőzésére irányuló meglévő hozzájárulások támogatására irányuló közös fellépésekről.
Főbb kihívások és elvárások
A COP29-re olyan időszakban kerül sor, amikor a globális hőmérséklet emelkedik, és nő a szélsőséges éghajlati események száma. A tárgyalásoknak tehát nem csak a már meglévő ígéretek élettartamát kell meghosszabbítaniuk, hanem biztosítaniuk kell azok hatékonyabb végrehajtását is. A probléma azonban továbbra is a finanszírozás kérdése – különösen a fejlődő országok esetében, amelyek a leginkább támogatják az éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodást. Ezek azért, hogy gazdagabban biztosítsák a szükséges anyagi támogatást egy olyan alapban, amely az országot fenntartható energiaforrásokkal egyidejűleg segítette az alkalmazkodásban.
Egyes szakértők szerint kulcsfontosságú, hogy a COP29 ne csak új célokkal álljon elő, hanem olyan mechanizmusokat is biztosítson, amelyek nyomon követik az országok előrehaladását klímacéljaik elérésében. Ezeknek a mechanizmusoknak átláthatónak és mérhetőnek kell lenniük, hogy biztosítsák a tételek közötti bizalmat, és biztosítsák az összes kötelezettségvállalás hatékony teljesítését.
A COP29 kulcsfontosságú része
- Az alkalmazkodás és a mérséklés finanszírozása : A vita nagy része egy erős finanszírozási keret létrehozásáról szól, ahol a fejlődő országok konkrét kötelezettségvállalásokat követelnek meg a gazdag országoktól. Az egyik megoldás a Zöld Klíma Alaphoz való hozzájárulás növelése, amelyet a fenntartható technológiák adaptálására és fejlesztésére használtak fel.
- Átállás a tiszta energiára : A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való átállás a COP29 egyik célja. A részt vevő országok megvitatják, hogyan lehet növelni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és ösztönözni a nap-, szél- és más megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket.
- A biológiai sokféleség védelme és az erdőirtás csökkentése : Az erdők pusztulása és a biológiai sokféleség csökkenése komoly éghajlati fenyegetést jelent. Ezért a COP29 egyik fő célja olyan mechanizmusok megtalálása, amelyek védik a természetes ökoszisztémákat, amelyek „szénelnyelőként” szolgálnak, és hozzájárulnak az ökoszisztéma stabilitásának fenntartásához.
- Technológiák és innovációk támogatása : A technológia és az innováció kulcsszerepet játszik az éghajlati célok elérésében. A megbeszélések konkrét terveket tartalmaznának olyan technológiai innovációk finanszírozására, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és lehetővé tették az ipar nagyobb szén-dioxid-mentesítését.
Jelentős fordulópont a klímadiplomáciában
A COP29 jelentős fordulópontot jelenthet a globális éghajlat-változási erőfeszítésekben, ha az országok megegyezhetnek amerikai, de valós lépésekben is. A finanszírozási és átláthatósági tárgyalások megváltoztatásának kudarcai azonban továbbra is figyelmeztetésnek számítanak. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül elérni a kötelezettségvállalások mérésének és nyomon követésének módját, a COP29 egy újabb fórum lesz, ahol az ígéreteket nem tartják be.
Másrészt az optimisták úgy vélik, hogy és az éghajlati katasztrófák egyre növekvő száma sürgősen szükségessé teszi az erőfeszítések összefogását. A bakui COP29 ezért jó lehetőséget kínál egy erősebb elkötelezettség megteremtésére, amely hozzájárult egy fenntarthatóbb jövőhöz, és megállította vagy lelassította az éghajlati válság előrehaladását.
Ha a COP29 beváltja a hozzá fűzött reményeket, az jelentős lépés lehet a világ számára az éghajlatváltozás katasztrofális következményeinek elhárítása felé.
