A vállalati fenntarthatóságról szóló jelentéstételre vonatkozó uniós szabályok végrehajtásáról szóló dokumentum összes kérdésének és válaszának áttekintése

A „240807-faqs-corporate-sustainability-reporting_hu” dokumentum a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) végrehajtásával kapcsolatos kérdések és válaszok (GYIK) kiterjedt listáját tartalmazza. Az alábbiakban az összes kérdést és választ találja, téma szerint szekciókra bontva.

I. szakasz: A vonatkozó kifejezések és a vonatkozó jogszabályok szószedete

Ez a rész nem tartalmaz kérdéseket és válaszokat. Szószedetként szolgál a kulcsfogalmak meghatározásával és a vonatkozó jogszabályok listájával.

II. szakasz: A CSRD-irányelv által bevezetett fenntarthatósági jelentési követelmények áttekintése

Ez a rész nem tartalmaz kérdéseket és válaszokat. Általános áttekintést nyújt a CSRD-irányelv által bevezetett új fenntarthatósági jelentési követelményekről.

III. szakasz: Gyakran ismételt kérdések a számviteli irányelv 19a/29a. cikke értelmében nyújtandó fenntarthatósági információkkal kapcsolatban (egyedi és konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat)

Alkalmazási kör és időpontok

1. Kérdés: Melyik pénzügyi év határozza meg, hogy egy vállalkozás mikor esik egy bizonyos üzleti méretkategóriába: a jelentési pénzügyi év vagy a beszámolási évet megelőző pénzügyi év?

Válasz: A vállalkozás méretének fenntarthatósági jelentési célú meghatározására vonatkozó szabályok a vállalkozásra a székhely szerinti tagállam alapján alkalmazott, meglévő pénzügyi beszámolási szabályokon alapulnak. Ezeket a szabályokat a korábbi számviteli irányelvet átültető nemzeti intézkedések rögzítik.

2. Kérdés: Ha egy gazdálkodó egy adott számviteli év során úgy fejlődik, hogy egy másik vállalkozási kategóriába való besorolás feltételeit teljesíti, akkor már ugyanabban a számviteli évben el kell kezdenie a fenntarthatósági információk jelentését az erre az új kategóriára vonatkozó szabályok szerint. , vagy csak két egymást követő elszámolási év teljesítése után?

Válasz: Ha egy társaság egy adott számviteli év során megfelel a más társasági kategóriába való besorolás feltételeinek, az erre a kategóriába tartozó fenntarthatósági jelentési szabályok csak a következő számviteli évtől vonatkoznak rá. Más szóval, egy vállalkozásnak két egymást követő számviteli évben meg kell felelnie az új kategória kritériumainak ahhoz, hogy az új kategóriára vonatkozó fenntarthatósági jelentési szabályok vonatkozzanak rá.

3. Kérdés: Hogyan számítják ki az alkalmazottak átlagos számát a számviteli irányelv szerinti üzleti besorolás céljából?

Válasz: Az Unió jogszabályai nem szabályozzák az átlagos alkalmazotti létszám számítását a számviteli irányelv szerinti besorolás céljából. A tagállamok azonban elfogadhatnak nemzeti szabályokat vagy iránymutatásokat adhatnak e kérdésben. Nemzeti szabályok vagy iránymutatások hiányában a vállalkozások a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás 5. cikkét használhatják iránymutatásként a foglalkoztatottak számának mérésére.

4. Kérdés: Az EU szabályozott piacára bevezetett értékpapírokkal nem rendelkező kkv-knak jelentést kell tenniük a fenntarthatósági információkról a számviteli irányelv 19a/29a. cikke értelmében?

Válasz: Az EU szabályozott piacán kereskedésre bevezetett értékpapírokkal nem rendelkező kkv-knak a számviteli irányelv 19a. cikke (egyedi fenntarthatósági nyilatkozat) értelmében nem kötelesek egyéni szinten bejelenteni a fenntarthatóságra vonatkozó információkat. Azonban a számviteli irányelv 29a. cikke értelmében (konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat) konszolidált szinten kell jelenteniük a fenntarthatósági információkat, ha egy nagy csoport anyavállalatai. A számviteli irányelv 29a. cikke az anyavállalat méretétől függetlenül alkalmazandó.

5. Kérdés: A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében a hitelintézeteknek és biztosítótársaságoknak jogi formájuktól függetlenül kötelesek jelenteni a fenntarthatóságra vonatkozó információkat?

Válasz: Igen. cikk 1. bek. A számviteli irányelv 3. cikke a számviteli irányelv 19a. cikkének hatálya alá tartozó hitelintézetek és biztosítótársaságok, beleértve a szövetkezeteket és a kölcsönös biztosító társaságokat (egyedi fenntarthatósági nyilatkozat), jogi formájuktól függetlenül, ha nagyvállalkozások vagy kkv-k. mikrovállalkozások kivételével) szabályozott uniós piacon kereskedésre elfogadott értékpapírokkal. A számviteli irányelv 29a. cikkének (konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat) hatálya alá is tartoznak, jogi formájuktól függetlenül, ha egy nagy csoport anyavállalatai.

6. Kérdés: A pénzügyi intézményeknek – a biztosítótársaságokon és a hitelintézeteken kívül – kötelesek jelentést tenni a fenntarthatósági információkról a számviteli irányelv 19a/29a. cikke értelmében?

Válasz: Igen, a pénzügyi intézmények - a biztosítók és a hitelintézetek kivételével - kötelesek a számviteli irányelv 19a/29a. cikke szerinti fenntarthatósági információkat beszámolni, ha megfelelnek az 1. cikk (2) bekezdése szerinti jogi forma feltételeinek. cikkének megfelelően, és ha megfelelnek a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti vállalatméret-kritériumoknak.

7. Kérdés: Ha egy kisméretű és nem összetett intézménynek (SNCI) jelenleg a 2014/95/EU irányelv (NFRD) értelmében nem pénzügyi információkat kell jelentenie, akkor az NFRD rendelkezéseinek megfelelően folytatnia kell a nem pénzügyi információk bejelentését mindaddig, amíg a A CSRD rendszer a kisméretű és nem összetett intézményekre vonatkozik (azaz a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő elszámolási időszakoktól)?

Válasz: Igen. Az 5. cikk bek. A CSRD 2. §-a szerint egy kis és nem összetett intézmény, amely nagyvállalkozás vagy kkv (kivéve a mikrovállalkozásokat), amelynek értékpapírjait bevezették az EU szabályozott piacára, köteles jelentést tenni a fenntarthatósági információkról az ESRS-nek megfelelően. vagy alternatívaként az LSME ESRS) a 2026-os elszámolási időszaktól. Egy kisméretű és nem összetett intézménynek, amelynek jelenleg a 2014/95/EU irányelvvel (NFRD) bevezetett számviteli irányelv 19a. cikke értelmében nem pénzügyi információkat kell jelentenie. továbbra is az NFRD rendszer szerint kell beszámolni a CSRD rendszerig, a kis és nem összetett intézményekre (azaz a 2026-os elszámolási időszaktól) nem kezdik alkalmazni.

8. Kérdés: Ha egy kis és nem összetett intézmény (SNCI) egy nagy csoport anyavállalata, ez az SNCI élhet a 19a. cikk (a) bekezdése szerinti mentességgel. 6. cikkének megfelelően, és az LSME ESRS-nek megfelelően készítsen fenntarthatósági jelentéseket?

Válasz: Ha egy vállalkozás (mérettől vagy konkrét típustól függetlenül, pl. az SNCI-t is beleértve) egy nagy csoport anyavállalata, akkor a számviteli irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatot kell közzétennie, amely az ESRS-nek megfelelően készül. Az LSME ESRS használatának lehetősége a 19a. cikk (1) bekezdése szerint. A számviteli irányelv 6. cikke csak az EU szabályozott piacán jegyzett értékpapírokkal rendelkező kkv-kra (a mikrovállalkozások kivételével), valamint a kis és nem összetett intézményekre, captive biztosítótársaságokra vagy captive viszontbiztosítókra vonatkozik (feltéve, hogy ezek vagy nagyvállalkozások vagy KKV-k - a mikrovállalkozások kivételével - szabályozott EU-piacon jegyzett értékpapírokkal) egyéni fenntarthatósági nyilatkozat kidolgozására.

9. Kérdés: Ha egy kis és nem összetett intézmény (SNCI) egy nagy csoport anyavállalata, mikor kell elkezdenie jelentést készíteni a fenntarthatósági információkról?

Válasz: Ha az SNCI egy nagy csoport anyavállalata, akkor az ESRS segítségével konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatot kell közzétennie a 2024-es elszámolási időszaktól (ha az SNCI olyan közérdekű szervezet, amely a mérleg fordulónapján meghaladja az átlagos 500 alkalmazottat az elszámolási időszakban konszolidált alapon) vagy 2025-től (minden egyéb esetben).

10. Kérdés: Ha az SNCI egy nagy csoport anyavállalata, de nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatásokat kiadni, mert minden leányvállalata jelentéktelen, akkor ennek az SNCI-nek továbbra is köteles-e elkészíteni és közzétenni egy konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatot?

Válasz: Ha az anyavállalat nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatásokat közzétenni (például azért, mert megfelel a számviteli irányelv 26. cikkében meghatározott mentesség feltételeinek), akkor az anyavállalat nem köteles összevont fenntarthatósági nyilatkozatot készíteni és közzétenni. Ha azonban egy ilyen anyavállalat maga is nagyvállalat a 3. cikk (1) bekezdése értelmében, A számviteli irányelv 4. cikkének megfelelően, és ezért a számviteli irányelv 19a. cikkének hatálya alá tartozna, ennek a vállalkozásnak egyéni fenntarthatósági nyilatkozatot kell készítenie és közzétennie a számviteli irányelv 19a. cikkével összhangban. Ezt az egyedi fenntarthatósági nyilatkozatot az ESRS-nek megfelelően kell elkészíteni, vagy ha a vállalkozás olyan kkv, amelynek értékpapírjait bevezették az EU szabályozott piacára, akkor az LSME ESRS-szel összhangban.

A kérdések és válaszok áttekintésének folytatása a "240807-faqs-corporate-sustainability-reporting_hu (1).pdf" dokumentumból

III. szakasz: Gyakran ismételt kérdések a számviteli irányelv 19a/29a. cikke értelmében nyújtandó fenntarthatósági információkkal kapcsolatban (egyedi és konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat)

Alkalmazási kör és időpontok

11. Kérdés: A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági jelentéstételi követelmények azokra a társaságokra is vonatkoznak, amelyek befektetési alapokat vagy más pénzügyi termékeket kezelnek?

Válasz: Ez a kezelt pénzügyi termék típusától függ. cikk 1. bek. A számviteli irányelv 4. cikkének megfelelően a fenntarthatóságról szóló jelentéstétel követelményei a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerint nem jelentkeznek az általuk irányított vállalkozásoknak Átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) vagy Alternatív befektetési alapok (AIF).

Azonban az általuk irányított vállalkozások más típusú befektetési alapok vagy pénzügyi termékek, amelyek a számviteli irányelv hatálya alá tartoznak fenntarthatóságról beszámolni, ha megfelelnek a 19a. és 29a. cikk szerinti méretkritériumoknak.

12. Kérdés: Az ÁÉKBV-ket és ABA-kat kezelő vállalkozásoknak jelentést kell tenniük a fenntarthatósági információkról a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében?

Válasz: Dehogy. 1. cikk bek. A számviteli irányelv 4. cikke célja az ÁÉKBV-k és az ABA-k kizárása a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági jelentési kötelezettség alól.

Azonban a vállalkozások, amelyek ÁÉKBV és ABA által kezelt, a számviteli irányelv hatálya alá esnének, ha megfelelnek a feltételeknek jogi formája az 1. cikk (1) bekezdésében említett A számviteli irányelv 1. cikke. Ha egy ilyen társaság is találkozik méretkritériumok a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében vezetői jelentésében kell szerepelnie tartalmazzon egy fenntarthatósági nyilatkozatot.

13. Kérdés: A nyugdíjalapoknak jelentést kell tenniük a fenntarthatóságról a számviteli irányelv értelmében?

Válasz: Igen. Ha a nyugdíjpénztár megfelel a feltételeknek jogi formája cikk 1. bekezdése szerint. A számviteli irányelv 1. cikkének hatálya alá tartozik, és a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozik, a vezetői jelentésébe bele kell foglalnia. tartalmazzon egy fenntarthatósági nyilatkozatot. Ellentétben ÁÉKBV vagy AIF -vel nyugdíjalapok nem vonatkoznak az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági jelentési kötelezettség alóli kizárásra. 4 számviteli irányelv.

14. Kérdés: A számviteli irányelv szerinti fenntarthatósági jelentési kötelezettségek vonatkoznak az EU-n kívül letelepedett (ún. harmadik országbeli társaságokra), de az EU-ban leányvállalattal rendelkező társaságokra is?

Válasz: Igen, ha egy harmadik országbeli cég találkozik körülmények a számviteli irányelv 40a. cikkében említett Pontosabban, ha egy harmadik országbeli cég eléri nettó árbevétel több mint 150 millió euró az Unióban (az utolsó két egymást követő elszámolási időszak mindegyikére), és rendelkezik leányvállalata az Unióban, amelyre a számviteli irányelv 19a/29a. cikke vonatkozik, vagy ilyen leányvállalat hiányában, fióktelep az Unióban, amely elérte nettó árbevétel több mint 40 millió euró (az előző elszámolási időszakban), akkor a leányvállalatnak vagy fióktelepnek közzé kell tennie és hozzáférhetővé kell tennie a harmadik országbeli anyavállalat csoportszintű fenntarthatóságára vonatkozó információk.

15. Kérdés: A szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírok kibocsátója által a vezetői jelentés részeként közzétett fenntarthatósági nyilatkozat „szabályozott információnak” minősül-e a 2. cikk (2) bekezdése értelmében? 1 levél k) az átláthatóságról szóló irányelvek?

Válasz: Igen. A 2. cikk bek. 1 levél k) az átláthatósági irányelvek szabályozott információnak minősülnek, többek között "minden olyan információ, amelyet a kibocsátó vagy bármely más személy, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kért értékpapírok szabályozott piacra történő elfogadását, köteles nyilvánosságra hozni a ez az irányelv [azaz az átláthatósági irányelv ] [...]”. 4. cikk bek. Az átláthatósági irányelv 5. cikke fenntarthatósági nyilatkozat közzétételére kötelezi a kiadókat, amely ezért "szabályozott információnak" tekintik

16. Kérdés: Az EU szabályozott piacára bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) dönthetnek úgy, hogy egy bizonyos időszakra nem számolnak be a fenntarthatóságról?

Válasz: Igen. A 19a. cikk szerint A számviteli irányelv 7. §-a értelmében a szabályozott uniós piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével) dönthetnek úgy, hogy nem fognak beszámolni a fenntarthatóságról a számviteli irányelv 19a. cikke szerint 2028. január 1. előtt kezdődő elszámolási időszakokra (pl. a 2026-os és 2027-es elszámolási időszakra). Ilyen esetekben a KKV-nak a vezetői jelentésében kell szerepelnie röviden kijelenteni, miért nem nyújtottak be fenntarthatósági jelentéseket.

Ez a kivétel vonatkozik a kis és nem összetett intézmények, valamint tovább tőkebiztosító társaságok és viszontbiztosító társaságok, feltéve, hogy kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), amelyek átruházható értékpapírokkal rendelkeznek, és amelyeket egy szabályozott uniós piacra bevezettek.

Felmentési szabályok

17. Kérdés: Ha az anyavállalat a számviteli irányelv 29a. cikke szerint konszolidált szinten számol be a fenntarthatóságról (konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat), a 19. cikk (1) bekezdése szerint tájékoztatást kell adnia a legfontosabb teljesítménymutatókról. a számviteli irányelv 1 harmadik albekezdését konszolidált vezetőségi jelentésében?

Válasz: Dehogy. 19. cikk bek. A számviteli irányelv 1. harmadik albekezdése, amely az egyedi vezetői jelentést szabályozza, előírja a fő teljesítménymutatókra vonatkozó információk közzétételét az egyedi vezetői jelentésben. 29. cikk bek. A konszolidált vezetői jelentést szabályozó számviteli irányelv 1. §-a előírja olyan információk közzétételét, amelyek lehetővé teszik a konszolidációba bevont társaságok fejlődésének, teljesítményének és helyzetének összességében történő értékelését.

Tekintettel arra, hogy a 29a. A számviteli irányelv 7. §-a előírja, hogy az anyavállalat, amely megfelel a 29a. 1-5. pontja szerint olyan vállalkozásnak minősül, amely megfelel a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. 1. cikk harmadik albekezdésében és a 19a. Az 1. cikk tartalmazza a 19. cikk (1) bekezdésében előírt információkat is. 1, vámmentesség -ra is vonatkozna konszolidált beszámoló az üzletvezetésről a 29a. cikk szerint.

18. Kérdés: Ha egy EU szabályozott piacára bevezetett értékpapírokkal rendelkező kkv úgy dönt, hogy a számviteli irányelv 29a. cikke értelmében önkéntesen összevont fenntarthatósági nyilatkozatot készít és tesz közzé, mentesül-e az egyéni fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének és közzétételének kötelezettsége alól a számviteli irányelv 19a. a számviteli irányelv?

Válasz: Igen. A számviteli irányelv 29a. cikkében említett konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatot önkéntesen közzétevő kkv, amelynek értékpapírjait bevezették az EU szabályozott piacára, mentesül a számviteli irányelv 19a. cikkében említett egyedi fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének és közzétételének kötelezettsége alól. , feltéve, hogy az összevont fenntarthatósági nyilatkozat elkészítése a Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS).

19. Kérdés: Milyen feltételei vannak annak, hogy a számviteli irányelv 19a/29a. cikkének hatálya alá tartozó leányvállalat mentesüljön a számviteli irányelv 19a/29a. cikke szerinti fenntarthatósági jelentés benyújtásának kötelezettsége alól (fenntarthatósági nyilatkozat)?

Válasz: A 19a. cikk szerint 9. cikk és 29a. A számviteli irányelv 8. cikkének értelmében a leányvállalat mentesül a 19a. cikkben meghatározott kötelezettségek alól. cikkének 1–4. pontja (vagy a számviteli irányelv 29a. cikkének (1)–(5) bekezdése, ha a leányvállalat maga egy nagy csoport anyavállalata), ha bizonyos feltételek teljesülnek körülmények a 19a. cikk bekezdésében említett A számviteli irányelv 9. cikkének második albekezdése (vagy a számviteli irányelv 29a. cikke (8) bekezdésének második albekezdése, ha a leányvállalat maga egy nagy csoport anyavállalata).

Pontosabban a mentesített vállalkozás gazdálkodásáról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

• az információkat csoportszinten közlő anyavállalat neve és bejegyzett székhelye;
• internetes hivatkozás(ok) az anyavállalat konszolidált vezetőségi jelentéséhez vagy konszolidált fenntarthatósági jelentéséhez; a
• tájékoztatást arról, hogy a vállalat mentesül az egyéni fenntarthatósági nyilatkozat (vagy konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat, ha maga a leányvállalat egy nagy csoport anyavállalata) közzététele kötelezettsége alól.

Ha az anyavállalatot harmadik országban alapították, annak konszolidált fenntarthatósági jelentés a könyvvizsgálói következtetés közzé kell tenni a leányvállalatra irányadó tagállami jogszabályok szerint, ill a taxonómiai rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket (amelyek a leányvállalat által végzett tevékenységekre vonatkoznak) szerepelniük kell a leányvállalat irányítási jelentésében vagy a harmadik országban székhellyel rendelkező anyavállalat által készített konszolidált fenntarthatósági jelentésben.

Ha a tagállam előírja a konszolidált vezetőségi jelentés fordítása vagy konszolidált beszámoló az anyavállalat fenntarthatóságáról, ennek a fordításnak vagy legyen ellenőrizve (például fordító vagy a fordítások ellenőrzéséért felelős hatóság az érintett tagállamban), vagy tartalmaznia kell nyilatkozat, amely szerint nem ellenőrizték.

A 19a. cikk szerint 10. cikk és 29a. A számviteli irányelv 9. cikke nagyvállalatok, amelyek értékpapírjait bevezették egy szabályozott uniós piacra – beleértve a kis és nem bonyolult intézményeket, tőkebiztosítókat és viszontbiztosító társaságokat, valamint harmadik országbeli vállalkozásokat érintő eseteket is, nem tarthatnak igényt erre a mentességre.

20. Kérdés: Az anyavállalat konszolidált irányítási/konszolidált fenntarthatósági jelentését már közzé kell tenni, amikor leányvállalata közzéteszi saját irányítási jelentését, hogy a leányvállalat mentesüljön saját fenntarthatósági nyilatkozata közzététele alól?

Válasz: Dehogy. Annak érdekében, hogy a leányvállalat mentesüljön a saját fenntarthatósági nyilatkozata közzétételének kötelezettsége alól a 19a. 9. cikk vagy a 29a. cikk bek. A Számviteli Irányelv 8. §-a értelmében a leányvállalat által közzétett vezetői jelentésnek tartalmaznia kell egy internetes hivatkozást az anyavállalat konszolidált vezetői jelentésére vagy konszolidált fenntarthatósági jelentésére. Ha ez az összevont irányítási jelentés vagy konszolidált fenntarthatósági jelentés a leányvállalat irányítási jelentésének közzétételekor még nem áll rendelkezésre, a mentességet kérő leányvállalat az irányítási jelentésébe beilleszthet egy hivatkozást egy általános internetes hivatkozásra, amelyen a vonatkozó dokumentumok elérhetők lesznek. a jövőben. Egy uniós leányvállalat például fontolóra veheti, hogy az anyavállalattól nyilatkozatot szerezzen be, amely garantálja a leányvállalat által vállalt kötelezettségeket, és a saját tagállama által meghatározott határidőn belül közzéteszi ezt a nyilatkozatot vezetői jelentésével együtt.

21. Kérdés: Az anyavállalat konszolidált vezetői jelentésének vagy konszolidált fenntarthatósági jelentésének elérhetőnek kell lennie azon tagállam által elfogadott nyelven, amelynek nemzeti joga a leányvállalatra irányadó ahhoz, hogy a leányvállalat mentesüljön a saját fenntarthatósági nyilatkozata közzétételének kötelezettsége alól?

Válasz: Az a tagállam, amelynek nemzeti joga az irányadó a leányvállalatra, megkövetelheti, hogy az összevont vezetői jelentést (vagy adott esetben az anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentését) az adott tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és a szükséges fordításokat ebbe nyelv. Ebben az esetben ezeknek a követelményeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a leányvállalat mentesüljön a saját fenntarthatósági nyilatkozata közzétételének kötelezettsége alól.

22. Kérdés: Hogyan kell egy mentesített leányvállalatnak bejelentenie, hogy mentesült?

Válasz: 19a. § (2) bekezdése alapján. 9. cikk és 29a. A számviteli irányelv 8. §-a értelmében a mentesített leányvállalatnak fel kell tüntetnie a vezetőségi jelentésében azt az információt, hogy mentesül a 19a. cikkben meghatározott kötelezettségek alól. 1–4. (vagy a 29a. cikk (1)–(5) bekezdésében, ha a leányvállalat maga egy nagy csoport anyavállalata). Ezen túlmenően a mentesített leányvállalatra továbbra is vonatkoznak a számviteli irányelv egyéb rendelkezései, amelyek a hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkoznak, ideértve a számviteli irányelv 30. cikkének megfelelően a vezetői jelentés benyújtásának kötelezettségét az Országos Cégjegyzékbe. a kereskedelmi társaságok jogáról szóló irányelv I. címe III. fejezetének rendelkezései. A számviteli irányelv 29d. cikkében meghatározott digitális fenntarthatósági jelentési követelmények nem alkalmazandók. Ha a leányvállalat a 19a. 9. cikk vagy a 29a. cikk bek. A Számviteli Irányelv 8. cikke értelmében szabályozott piacon kereskedésre elfogadott átruházható értékpapírokkal továbbra is meg kell felelniük az átláthatósági irányelv rendelkezéseinek, különös tekintettel a vezetőségi jelentés közzétételére.

23. Kérdés: Ha egy leányvállalat közzéteszi az anyavállalat konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatát, amely nem tartalmazza a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket az adott leányvállalat által végzett tevékenységekre vonatkozóan, a leányvállalatnak közzé kell tennie ezt az információt a saját irányítási jelentésében?

Válasz: Igen. Ha a leányvállalat az Unió területén található, és az anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkezik, és konszolidált fenntarthatósági jelentést tesz közzé, akkor a Taxonómiai Rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket, amelyek a leányvállalat által végzett tevékenységre vonatkoznak. az Uniót és leányvállalatait fel kell tüntetni a leányvállalat irányítási jelentésében vagy a harmadik országban székhellyel rendelkező anyavállalat által készített konszolidált fenntarthatósági jelentésben.

24. Kérdés: A szabályozott uniós piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező nagyvállalatok részesülhetnek-e a 19a. cikk (a) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentés benyújtásának kötelezettsége alóli mentességből? 9. cikk és 29a. 8 számviteli irányelv?

Válasz: Dehogy. Az EU szabályozott piacára bevezetett értékpapírokkal rendelkező nagy cégek – beleértve a kis és nem összetett intézményeket, tőkebiztosító és viszontbiztosító társaságokat, valamint harmadik országbeli cégeket is – nem részesülhetnek a fenntarthatóságra vonatkozó jelentési kötelezettség alól. Ezért jelentést kell készíteniük a fenntarthatóságról a 4. cikk (1) bekezdése szerint Az átláthatósági irányelv 5. cikke és a számviteli irányelv 19a/29a.

25. Kérdés: Hogyan tehet eleget egy vállalat az egyéni vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségének, ha a számviteli irányelv 29. cikke értelmében nem köteles összevont vezetői jelentést készíteni és közzétenni?

Válasz: Az a gazdálkodó, amelynek egyéni vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozatot kell készítenie és közzétennie, de nem köteles összevont vezetői jelentést készíteni és közzétenni, az egyéni vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozatot a Számvitel 30. pontja szerint közzéteendő külön dokumentumba foglalhatja. Irányelv.

Ennek a különálló dokumentumnak azonban – amely egyedi vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozatot tartalmaz – meg kell felelnie a számviteli irányelv 29d. cikkében meghatározott formai és címkézési követelményeknek.

26. Kérdés: Hogyan tud eleget tenni a konszolidált fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének és közzétételének kötelezettségének egy vállalat, ha mentesül a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének kötelezettsége alól?

Válasz: Az a gazdálkodó, amely köteles összevont fenntarthatósági nyilatkozatot készíteni és közzétenni, de mentesül a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének kötelezettsége alól, köteles elkészíteni és közzétenni egy konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatot. A konszolidált fenntarthatósági nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a társaság nem köteles konszolidált pénzügyi kimutatásokat készíteni, és adott esetben hivatkozni kell a vezetői jelentésben szereplő kiegészítő információkra és az egyedi pénzügyi kimutatásokban szereplő összegekre.