HU 
SK 
EN 
DE 
FR 
PL 
A világ most új, riasztó mérföldkőhöz érkezett: a globális átlaghőmérséklet 2024-ben o 1,55 °C-kal magasabb mint az iparosodás előtti korszakban. Ezt az adatot a héten tette közzé az Európai Klímaszolgálat Kopernikusz , a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os határérték első átlépése. Ez a mérföldkő úgy tekinthető töréspont az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – ez az a pillanat, amely eldöntheti bolygónk jövőjét, és ennek megfelelően kell cselekednie hogy szigorúbb intézkedéseket tegyen a COP29 klímakonferencián .
Mit jelent a fordulópont a globális hőmérséklet szempontjából?
"Ez egy fordulópont a globális hőmérséklet szempontjából" - mondta a Kopernikusz klímaszolgálat a héten közzétett sajtóközleményében. Ha az iparosodás előtti értékekhez képest 1,5°C-ot túllépünk, akkor elérjük a legmagasabb határokat, amelyek visszafordíthatatlanokká válhatnak, és bolygónk számos aspektusát veszélyeztethetik – a természetes ökoszisztémáktól a gazdaságig és az emberi egészségig. Ez a fordulópont az, ami arra készteti a tudósokat, klímaaktivistákat és politikusokat, hogy fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgősségét.
A 1,5 °C-os hőmérsékleti küszöb nem csupán szimbolikus cél. Ezt a határt határozták meg a tudósok, mint azt a küszöböt, amelyen túl a valószínű katasztrofális éghajlatváltozás meredeken növekszik. Ennek a küszöbértéknek a túllépése azt jelzi, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló jelenlegi erőfeszítések szükségtelenek, és a világnak nemcsak a kibocsátás csökkentésére kell összpontosítania, hanem az éghajlatváltozáshoz való sürgős alkalmazkodásra is.
Miért számít fordulópontnak az 1,5°C-os küszöb átlépése?
Az iparosodás előtti szinthez képest több mint 1,5°C-kal megnövekedett globális hőmérséklettel fennáll a veszélye annak, hogy elérjük az ún. éghajlati fordulópontok – a természeti rendszerek visszafordíthatatlan változásai, amelyek katasztrofális következményekkel járhatnak. A leggyakrabban tárgyalt testtörések a következők:
- A sarkvidéki tengeri jég bomlása : A sarkvidéki tengeri jég kiterjedése tovább tart, mint a melegebb hőmérséklet, így egy sötét óceán látható, amely több napfényt nyel el, és még gyorsabban melegszik fel. Ez a jelenség a jég felgyorsult olvadását okozza, és hozzájárul a tengerszint jég további emelkedéséhez.
- Olvadó permafrost : A bolygó északi vidékein a permafrost bomlik le - fagyott talaj, amely hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, különösen metánt tartalmaz. A melegítés hatására ezek a gázok a légkörbe kerülnek, ami tovább növeli a hőmérsékletet és fokozza a globális felmelegedést.
- Összeomló Amazonas erdő : Az amazóniai esőerdő, amely az egyik legnagyobb szén-dioxid-tározó, elveszítheti a CO₂ nagyobb arányú elnyelő képességét, és nettó károsanyag-kibocsátóvá válik. Az Amazonas esőerdőjének elpusztítása csökkentené a biológiai sokféleséget, ami számos faj élőhelyének elvesztéséhez vezetne.
Katasztrófa veszélye és azonnali cselekvésre szólít fel
Ha a jelenlegi felmelegedési trend folytatódik, nagyon valószínű, hogy ez a globális hőmérsékleti fordulópont olyan láncreakciót indít el, amelynek globális és hosszú távú következményei lesznek. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy azonnali és következetes cselekvés nélkül mi vár ránk katasztrófa az időjárás, az aszály, az árvizek, az ökoszisztémák kihalása és az emberi társadalomra gyakorolt előre nem látható hatások egyre szélsőségesebb megnyilvánulásai formájában.
Ez a mérföldkő nem csupán egy újabb rekord, hanem figyelmeztetés a klímaválság valós kockázataira. Célja, hogy kihívást jelentsen a világ vezetői számára, hogy fokozzák szerepüket a klímapolitikában. A következő bakui COP29 klímakonferencián a csökkentett napirendi pontok egyike új célpontok lesznek a csökkentésére és a hatékonyabb alkalmazkodási intézkedések bevezetésére.
Hogyan járulhat hozzá a COP29 a válság megoldásához?
Az 1,5 °C-os hőmérsékleti küszöb túllépése konkrét intézkedések és meglévő kötelezettségek megtételére motiválja az országot a COP29 konferencián. Ez a konferencia fontos lehetőséget kínál a klímaváltozás következményeire készülő, legsebezhetőbb országokat szabályozó alkalmazkodási intézkedések finanszírozásának növelésére.
A COP29-en kövesse az alábbi egyszerű lépéseket:
- A célkibocsátás növekedése : Az országoknak meg kell felelniük a következő kockázatoknak a jelenlegi felmelegedési tendenciák csökkentése érdekében. Ez például a megújuló energiaforrások arányának növelését és a fosszilis tüzelőanyagok korlátozását jelenti.
- Az alkalmazkodási intézkedések finanszírozása : A fejlődő országok finanszírozása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében. A COP29-nek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt ezeknek az országoknak.
- Természetes megoldások támogatása : Az erdők, vizes élőhelyek és más természetes ökoszisztémák megőrzése elősegítheti a szén elnyelését a légkörből és lassíthatja a globális felmelegedést. A természet az egyik legjobb módja a környezet védelmének, miközben megóvja a károsanyag-kibocsátást.
- Új technológiák fejlesztése : Befektetés olyan technológiákba, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid-leválasztást, azáltal, hogy segítik a kibocsátásokat olyan helyen tárolni, ahol azok teljesen kiküszöbölhetők.
Következtetés: A fordulópont átlépése, mint lehetőség a változásra
A 1,5°C-os határérték túllépése nem számszerű mérföldkő – csak figyelmeztető jelzés és cselekvési igény. Ez a költségforduló, hogy közeledünk egy határhoz, amelyen túl a stabil klímához való visszatérés nehezebb és költségesebb lehet. A világ válaszút előtt áll: vagy úgy döntünk, hogy cselekszünk és továbblépünk, vagy olyan jövővel nézünk szembe, amely hatással lehet a bolygó jövőjére.
Amint azt a Kopernikusz szolgáltatás is közölte, e határ átlépése a terhelés növekedésére és hatékony intézkedések meghozatalára kívánt hatékony választ adni. A COP29 egyedülálló lehetőség a világ vezetői számára, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek megfordíthatják a jelenlegi trendet, és fenntartható jövőt biztosíthatnak a következő generáció számára. Tavaszi
