A világ a globális felmelegedés katasztrofális szintje felé tart

Az ENSZ kiadott egy jelentést, amely a globális felmelegedés katasztrofális mértékére figyelmeztet. A jelentés szerint a világ jó úton halad afelé, hogy az évszázad végére 3,1°C-kal növelje a globális hőmérsékletet. Ha a kibocsátást nem csökkentik jelentősen, a világnak meg kell küzdenie a klímaváltozás súlyos következményeivel. A jelentés hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés szükségességét a kibocsátás csökkentése, a megújuló energiaforrások fejlesztése és a természeti erőforrások védelme terén.

Melyek a klímaváltozás kezelésének fő akadályai és lehetőségei?

A klímaváltozás elleni küzdelem legfőbb akadálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatosan emelkedő szintje. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) jelentése szerint a kibocsátás 1,3 1TP3 tonnával nő 2023-ban 2022-höz képest. A G20 országok felelősek 77 1TP3 tonnáért ebből a kibocsátásból. Ha ez a tendencia folytatódik, a világ 3,1°C-os felmelegedés felé tart az évszázad végére.

További akadály az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások nem kielégítő teljesítése. Még ha az országok ragaszkodnak is jelenlegi 2030-as cselekvési terveikhez, a felmelegedés 2,6 °C és 2,8 °C között mozoghat. A probléma az, hogy a legtöbb ország közel sem teljesíti ezeket a terveket.

Az éghajlatváltozás megoldásának lehetőségei a kibocsátás csökkentésére és a megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásra összpontosítanak.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében:

• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése 2030-ig 42 1TP3 tonnával és 2035-ig 57 1TP3 tonnával.
• Átállás megújuló energiaforrásokra, például nap-, szél- és vízenergia.
• Az energiahatékonyság javítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás.
• Természetes élőhelyek, például erdők és mangrovák védelme és helyreállítása, amelyek szén-elnyelők.

A megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás magában foglalja:

• Stratégiák kidolgozása és végrehajtása az éghajlatváltozás hatásainak – például aszályok, árvizek és szélsőséges időjárás – mérséklésére.
• Beruházás a klímaváltozásnak ellenálló infrastruktúrába.

A kormányzati politikák és a technológiai innováció mellett az egyének és a közösségek is kulcsszerepet játszanak.

Lépések egyéni és közösségi szinten:

• Az energiafogyasztás csökkentése, a hulladék minimalizálása és a fenntartható közlekedés választása.
• Olyan közösségi kezdeményezések támogatása, mint a városi kertészet, faültetés és a helyi energiaszövetkezetek.

A technológiai újítások reményt adnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

• A megújuló energiaforrások – például a nap-, szél- és vízenergia – fejlődése csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
• A továbbfejlesztett akkumulátortároló technológiák és az intelligens hálózatok lehetővé teszik az energiaelosztás és -fogyasztás jobb kezelését.
• A mesterséges intelligencia és az adatelemzés optimalizálja az energiafelhasználást és csökkenti a pazarlást.
• A szén-dioxid-leválasztási technológiák csökkentik az ipar kibocsátását.

A globális együttműködés, a technológiába való befektetés és a magatartásbeli változások minden szinten elengedhetetlenek az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréhez. (Bővebben unep.org, CO2Al)