A háború éghajlati költségei

Minden háborúnak jelentős humanitárius következményei vannak, de a konfliktusok környezeti hatásait gyakran figyelmen kívül hagyják. A konfliktusok nagyságától függetlenül a lőszerhasználat rendkívül negatív hatások a természetre. A világ kibocsátásának több mint 5 %-ját konfliktusok vagy katonai viszonyok okozzák, és e hatások valódi mértéke nem teljesen ismert. Abban az időben, amikor a világ kormányai az üvegházhatású gázok kibocsátását próbálják csökkenteni az ökológiai változások előmozdítása és az éghajlati válság megoldása érdekében, a katonai műveletek még negatívabb hatással vannak a környezetre. A jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy a háborús konfliktusokkal kapcsolatos kibocsátásokat nem ismerik eléggé, ezért a tudósok megpróbálják jobban megérteni ezek hatását a Párizsi Megállapodás dekarbonizációs céljaira.

Ukrajna 2022-es orosz inváziója után történt az első komoly kísérlet a konfliktusok kibocsátásra gyakorolt hatásának értékelésére. A kutatók új módszereket fejlesztettek ki a konfliktusokhoz közvetlenül kapcsolódó kibocsátások feltérképezésére. Az éghajlat-szakértők szövetsége, a New Initiative on GHG Accounting of War számításait és módszertanának harmadik változatát várhatóan a novemberi COP28 klímacsúcson teszik közzé. A tudósok becslése szerint az orosz-ukrán háború kibocsátása összemérhető egy olyan kis ország éves kibocsátásával, mint például Belgium. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak egy konfliktus, és hasonló mértékű kibocsátás más háborúkban is előfordulhat világszerte.

Bár a háború éghajlati hatásai nem pótolhatják a humanitárius károkat, a háború okozta üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékének megértése kulcsfontosságú a nemzetközi éghajlati kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A katonai tevékenységeket gyakran mentesülnek a kibocsátási szabályozás alól a rendkívüli nemzetbiztonság miatt. Kevés ország közöl kibocsátási adatokat az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) alapján, ami a katonai kibocsátások környezeti hatásaival kapcsolatos ismeretek hiányosságához vezet. A jelenlegi kutatások szerint a katonaság világszerte körülbelül 5,5 1TP3 tonna globális üvegházhatású gázkibocsátásért lehet felelős.

A konfliktusokhoz kapcsolódó kibocsátások mérése során olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint a katonai tevékenységek, beleértve a szárazföldi, tengeri és légi műveleteket, valamint a városi és vidéki tüzek hatásait vagy a károsodott energetikai infrastruktúrákat. Az egyéb szempontok közé tartozik az energiatermelés és -kereslet változása, például a dízelgenerátorok fokozottabb használata. Másrészt az ipari és gazdasági tevékenységek visszaeshetnek a háború idején, ami alacsonyabb kibocsátást eredményez. Fontos figyelembe venni a háború utáni újjáépítés során a károsanyag-kibocsátás lehetséges növekedését is. Ukrajnában a kormány és a Világbank megpróbálja felmérni a háború során keletkezett kibocsátásokat a jóvátétel érdekében a helyreállítás részeként.

Az ukrajnai háború példáját követve a tudósok egyre inkább más konfliktusok környezeti hatásait vizsgálják. Az új tanulmányok azt mutatják, hogy Izrael gázai inváziójának első hónapjai nagyobb szénlábnyomot okoztak, mint a 20 éghajlati szempontból leginkább sérülékeny ország. Egy kezdeti elemzés szerint az ebben az időszakban felszabaduló 281 000 metrikus tonna CO₂-ból körülbelül 99 % Izrael légi és szárazföldi gázai inváziójából származott. Az elemzés azt mutatja, hogy a mért kibocsátás mintegy felét az Izraelbe szállító amerikai katonai repülőgépek okozták. Hasonlóképpen, a Hamász Izraelre lőtt rakétái nagyjából 713 tonna CO₂-t bocsátottak ki. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy alaposabb kutatásra van szükség a háború környezeti hatásainak teljes megértéséhez. A tanulmány csak egy pillanatfelvétel a konfliktus nagyobb katonai lábnyomáról... Részben bemutatja a hatalmas szén-dioxid-kibocsátást és a széles körben elterjedt mérgező szennyezést, amely még sokáig megmarad a harcok befejezése után." Ezen változtatni kell, ha kezelni akarjuk az éghajlati válságot.

Bár gyakran a konfliktusok humanitárius következményeit helyezik előtérbe, egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás miatti kibocsátás csökkentésére törekszünk, a háború környezeti következményeire is oda kell figyelni. Bár a Nemzetközi Energia Ügynökség és más testületek a jelenlegi éghajlati kötelezettségvállalásokat a globális energia összefüggésében mérik, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a katonai konfliktusokhoz kapcsolódó növekvő kibocsátásokat. A katonai kibocsátások fokozott átláthatósága és irányítása hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás pontosabb nemzetközi elemzéséhez, és jobb előrejelzéseket adhat a jövőbeni dekarbonizációs stratégiákról. (Co2AI)