Minden, amit a COP-ról tudni kell

Az azerbajdzsáni Bakuban megrendezésre kerülő COP29 ENSZ klímacsúcs a klímaválság által súlyosan sújtott fejlődő országok számára a klímafinanszírozásra és az adománygyűjtésre összpontosít.

Mit jelent a COP?

A COP, a "Conference of the Parties" rövidítése a nemzetközi kapcsolatokban használt kifejezés, amely egy nemzetközi szerződés aláírása után létrejött bizottságot jelöl, amelynek feladata a végrehajtás szabályainak meghatározása. Számos COP létezik különféle nemzetközi megállapodásokhoz, a vegyi fegyverekről szóló egyezményektől kezdve az elsivatagosodás elleni küzdelemig. A COP-pal azonban a legjelentősebb kapcsolatot az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) szerezte, amelyet 1992 júniusában 154 ország írt alá azzal a céllal, hogy küzdjön az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt negatív hatásai ellen. Azóta szinte minden évben megrendezik ezeket a találkozókat, hogy megvitassák az elfogadott intézkedések előrehaladását és végrehajtását. Minden COP-nak saját sorszáma van, például a COP26 a 26. ülés.

Minden évben más ország veszi át a COP elnöki tisztét, miközben a rendező város is minden évben változik. A COP-on megkötött új megállapodásokat általában a rendező országról nevezik el, ilyen például a 2015-ös párizsi megállapodás vagy a 2021-es glasgow-i klímaegyezmény.

Kik vesznek részt a COP-ban?

A COP-on politikusokon, diplomatákon és kormányzati tisztviselőkön kívül más szervezetek is részt vesznek, és igyekeznek befolyásolni a konferencia eredményeit. Köztük vannak fosszilis tüzelőanyag-lobbisták, akik igyekeznek megvédeni ipari érdekeiket, és megvédeni iparuk biztonságát a szükséges környezetvédelmi intézkedésektől. Például a COP27-en megállapították, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó lobbisták száma meghaladta az ENSZ hivatalos választási kollégiumának őslakos népeit képviselő küldötteinek számát. A COP28-on rekordszámú ilyen lobbista vett részt, megközelítve a 2500-at.

Másrészt vannak környezetvédők és bennszülöttek, akik területük védelmét követelik a bányászok és iparosok pusztító tevékenységei ellen. Az olyan szervezetek, mint a Global Witness, azon dolgoznak, hogy gyors és ambiciózus lépéseket tegyenek, hogy reagáljanak az éghajlati válságra és biztosítsák az igazságos átmenetet. Sok akadály azonban – akár szabályozási, akár gazdasági, akár jogi – akadályozza a környezetvédelmi szervezetek hatékony részvételét ezekben a globális folyamatokban. Az éghajlatváltozás által leginkább érintettek ritkán kapnak teret véleményük kifejezésére.

Miben állapodtak meg a COP28-on?

A dubaji COP28 klímacsúcson az országok megállapodtak abban, hogy megújítják kötelezettségvállalásaikat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Közel 200 ország most először állapodott meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való „átállásban”, bár néhány ország, például Szaúd-Arábia és Oroszország ellenkezésével szembesült, ami meggyengítette a végső ígéretet. A fosszilis tüzelőanyagok „fokozatos kivonásáról” szóló kifejezett nyilatkozat nélkül az iparnak bőven van mozgástere tevékenységének folytatására.

Miről lesz szó a COP29-en?

A „pénzügyi COP-ként” emlegetett COP29 fő témája az országok éghajlat-politikai ambícióinak növelése és az ezek eléréséhez szükséges finanszírozás biztosítása lesz. A veszteség, a kár, az alkalmazkodás és a mérséklés kulcsfontosságú kérdések lesznek, az országok új finanszírozási célokat, veszteség- és káralapot, a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC) frissítését és a szén-dioxid-hitel-piac szabályozását tárgyalják.

A COP29 ellentmondásos kérdései

A COP29 sikere azon múlik, hogy kezeljük-e az éghajlati innováció finanszírozásával, előnyeivel és piaci szabályozásával kapcsolatos feszültségeket. A magas jövedelmű országoknak kihívásokkal kell szembenézniük azzal kapcsolatban, hogy mennyivel járuljanak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és milyen felelősséget kell vállalniuk. A fejlődő országok továbbra is hangsúlyozzák, hogy a gazdag országok történelmi kibocsátásainak jelentős támogatást kell eredményezniük azok számára, akik az éghajlati válság legrosszabb következményeivel szembesülnek.

Amikor a magánfinanszírozás és az erőforrás-kitermelés szabályozásáról van szó, alapvető fontosságú az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartása. A COP29 kihívást jelentő feladat előtt áll – a tisztességes és környezetbarát jövő felé irányuló ambíciók növelése anélkül, hogy megfeledkeznénk az éghajlati igazságosság iránti elkötelezettségről. (Co2AI)