Mivel a kormány nemrég közzétett Nemzeti Szárazföldi Közlekedési Tervében felére csökkentették a gyaloglás és kerékpározás finanszírozását, valamint a közlekedési kibocsátások csökkentését célzó gyengébb tervet, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszer potenciális egészségügyi előnyei meghaladták a valós sebességet.
Ez kár, mert az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés egyik nagy ígérete az egészségügyi fejlesztések, amelyek bizonyos szakpolitikai döntéseket kísérhetnek. Az egészség kézzelfogható, míg a dekarbonizációs politika gyakran összetett és rendkívül technikai jellegű. Az emberek sokat törődnek az egészségükkel, mind fizikai, mind lelkileg.
De most olyan éghajlat- és közlekedéspolitikai lehetőségekkel állunk szemben, amelyek gyökeresen eltérő egészségügyi következményekkel járnak.
Ennek vizsgálata érdekében az Éghajlatváltozási Bizottság által leírt két különböző jövőbeli közlekedési útvonalat vizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy az Új-Zélandon meghozott döntések kulcsfontosságúak lesznek az emberek életének javítása szempontjából a közeljövőben. (Caroline Shaw, The Conversation, bővebben itt phys.org)