Az Európai Parlament ma folytatta az EU tárgyalási pozícióját az ENSZ Cop 29 novemberi klímacsúcson kialakítandó határozattervezetről szóló vitát. Az EU-n belüli csoportok azonban nem értenek egyet a javaslat elemeivel kapcsolatban, beleértve a blokk saját kibocsátáscsökkentési céljait.
Az Európai Bizottság előnyben részesített célja, hogy 2040-ig 90 %-vel csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es alapértékhez képest, de ez továbbra is javaslat. Az Európai Tudományos Tanácsadó Bizottság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90-95 %-vel történő csökkentését javasolta ugyanabban az időkeretben.
„Meg fogjuk tiltani a 95 százalék [kibocsátáscsökkentés] említését… Több feltételre van szükségünk a 90 százalékhoz. Abba kell hagynunk a célok kitűzését anélkül, hogy tudnánk, hogyan érjük el őket” – mondta Peter Liese német EPP-képviselő az Argusnak a parlament környezetvédelmi bizottságának ülése után. A jobbközép EĽS az Európai Parlament legnagyobb pártja.
Liese azt szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság jobban összpontosítson a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúra "lehetővé tételére", felgyorsítva a megújuló energiaforrások engedélyezési folyamatát és az ipar dekarbonizálását. És bár Liese személyesen támogatja az üvegházhatású gázok 90 százalékos csökkentését, megjegyezte, hogy az EPP képviselőcsoportja "még nincs ott".
A spanyol balközép S&D tagja, Javi Lopez azt akarja, hogy az EU fenntartson ambiciózus éghajlati célokat az egész bolygó javára, és ambiciózusabb nemzeti hozzájárulásokat (NDC) szorgalmaz. Emma Wiesner, a Renew Europe svéd liberálisa is több ambíciót szeretne, aki "nagyon gyengének" nevezte a határozat jelenlegi tervezetét. Wiesner bírálta, hogy az állásfoglalásból kimaradt a szén árának határozott megfogalmazása. Wiesner szerint a Parlamentnek a szén-dioxid globális árának meghatározására kell összpontosítania, és meg kell akadályoznia, hogy a Cop 29 megbeszélései a Párizsi Megállapodás 6. cikkét használják fel a kibocsátás-csökkentés elfedésére. A 6. cikk lehetővé teszi az országok számára, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével megszerzett szén-dioxid-kibocsátási egységeket átutalják más országoknak az éghajlati céljaik elérésében.
A csoportok pedig még nem állnak összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával – ez a téma a Cop 29-en lesz a középpontban. Az EU nem tudja vállalni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések összes költségét – mondta Lidia Pereira, az EPP portugál tagja. Az olyan országoknak, mint Kína, Szingapúr és Szaúd-Arábia, szintén nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. A cseh konzervatív ECR-tag, Alexandr Vondra megerősítette ezt a véleményt. „Lehetetlen, hogy kifizethessük az egész világ számláit” – mondta.
Az osztrák Zöldek tagja, Lena Schilling azt szeretné, ha bármilyen bakui megállapodás új klímafinanszírozási célt határozna meg 2025 után, ami a jelenlegi évi 100 milliárd dolláros nemzetközi klímafinanszírozási cél következő szakasza. Schilling továbbá felszólította az EU-t, hogy szorgalmazza a szén 2030-ig, a gázé 2035-ig, az olajé "legkésőbb 2040-ig" (Co2AI) történő megszüntetését.