Sok az éghajlati szakzsargon, de mit jelent ez az egész?

Üvegházhatású gázok, globális felmelegedés, CO2 egyenérték, szénsemlegesség, nettó nulla, dekarbonizáció, zöldmosás, ESG, szénlábnyom, globális felmelegedési potenciál és még sok más a klímaváltozás és a környezeti fenntarthatóság összefüggésében nevezték el. Kezdjük egy alapkérdéssel. Mindig változott a Föld éghajlata?

Globális felmelegedés vagy klímaváltozás?

Mikor beszélünk globális felmelegedésről és mikor klímaváltozásról? A válasz: Mindkét terminológia helyes, de mindegyik a probléma más-más aspektusát hangsúlyozza. A múltban a "globális felmelegedés" kifejezést gyakrabban használták, mert a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedése volt az egyik első és leglátványosabb jel, amelyet a tudósok észleltek.

Másrészt a „klímaváltozás” kifejezés sokkal tágabb, és számos egyéb, bolygórendszerünket befolyásoló tényezőt is figyelembe vesz. A „klímaváltozás” pszichológiailag kevésbé félelmetes lehet, mint a globális felmelegedés. A valóságban azonban az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy több energia van a rendszerünkben, ami magasabb hőmérsékletekhez, de más jelenségek egész spektrumához is vezet: a krónikus éghajlati kockázatoktól az akut szélsőséges eseményekig.

A krónikus és akut éghajlati kockázatok az éghajlatváltozás következményeinek két kategóriája. Míg a krónikus kockázatok a hőmérséklet hosszan tartó emelkedésében nyilvánulnak meg, az akut kockázatok közé tartoznak a szélsőséges éghajlati események, például a hőhullámok vagy az erős viharok, amelyek ciklonokká alakulhatnak. Ezenkívül az éghajlatváltozás jelentős hatással van a csapadékmintázatokra. A 20. századtól eltérően, amikor magas aszályveszélyes időszakok voltak, manapság az aszályos időszakok szinte az év teljes tíz hónapjára kiterjednek. A csapadék növekvő változékonysága – tavasszal kevesebb, télen több – jelentős hatással van az olyan iparágakra, mint a mezőgazdaság.

Klíma vs. Az időjárás

Az éghajlatváltozás tagadóinak egyik gyakori érve a hideg időjárásra való utalás, ami azt sugallja, hogy a globális felmelegedés nem lehet igaz mindaddig, amíg heves hóviharok vagy hidegek vannak. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagy egy alapvető különbséget az időjárás és az éghajlat között. Az időjárás rövid távú, néhány napos előrejelzést jelent, míg az éghajlati tanulmányok hosszabb, jellemzően 20-30 évre vonatkozó trendeket vizsgálnak. "A trendeknek hosszú távú változásokat kell mutatniuk, több évtizedes adatok nyomon követésével és összehasonlításával, beleértve a hőmérsékletet és a csapadékot, jobban megérthetjük az éghajlati trendeket."

Az éghajlatváltozások és okaik

Gyakran hallható ellenérv, hogy a klímaváltozás mindig is jelen volt, és természetes jelenség. Igen, az éghajlat történelmileg megváltozott olyan okok miatt, mint a Föld Nap körüli ciklusai és jégkorszakok. De ebben az összefüggésben pontosabb az éghajlat változékonyságáról beszélni. „Igaz, hogy 20 000 évvel ezelőtt jégkorszak volt, és a globális hőmérséklet 5-6°C-kal alacsonyabb volt, mint most. De ez 20 000 évvel ezelőtt volt. A változás mai üteme példátlan – néhány évszázadon belül megegyezik az egykor több ezer év alatt lezajlott változással, és megmutatja, hogy alkalmazkodni kell ezekhez a változásokhoz.

A felgyorsult globális felmelegedésért való emberi felelősségre utaló bizonyíték az 1970-es évek vége óta létezik, amikor az ExxonMobil energiavállalat magánkutatásai azt jósolták, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő fogyasztása hogyan fogja felmelegíteni a bolygót. Ennek ellenére a cég nyilvánosan tagadta az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot, miközben megpróbálja korlátozások nélkül folytatni az üzleti tevékenységet. Ez a bizonyítékokon alapuló tagadás továbbra is ellentmondásos téma, és fontos, hogy tájékozódjunk az éghajlatváltozás tényeiről és következményeiről, amelyekkel szembesülünk. (Co2AI)