HU 
SK 
EN 
DE 
FR 
PL 
A szén-dioxid-elszámolás egy elismert keretrendszer, amely lehetővé teszi a szervezetek számára az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mérését és csökkentését. A kibocsátások három kategóriába sorolhatók: 1. hatókör (közvetlen kibocsátások), 2. hatókör (közvetett kibocsátások) és 3. hatókör (értéklánchoz kapcsolódó kibocsátások). Míg az 1. és 2. körbe tartozó kibocsátások viszonylag könnyen nyomon követhetők, addig a 3. körbe tartozó kibocsátások összetettebbek, és lefedik a teljes értékláncot a szállítóktól a végfelhasználókig. Az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv útmutatást ad a vállalkozásoknak a 3. hatálya alá tartozó 15 kibocsátási kategória tekintetében, amelyek számos tevékenységet lefednek. Ha a vállalkozások foglalkoznak ezzel a problémával, az pozitív hatással lehet a teljes értékláncukra. A 3. hatókörbe tartozó cégeknek jelenteniük kell kibocsátásukat, és nyomást kell gyakorolniuk saját kibocsátásuk csökkentésére, ha egy jelentéstevő cég 3. hatókörű célokat tűz ki. Ilyen például az Aston Martin, amely 2022-es fenntarthatósági jelentésében beszerzési politikát vezetett be a nulla kibocsátás elérése érdekében. 2039-re az ellátási láncban, miközben az volt a követelmény, hogy a beszállítók teljesítsék az ISO14000:2015 szabványt. 2022-ben 95 % beszállítójuk számolt be arról, hogy sikerült.
2023-ban a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület elfogadta az első fenntarthatósági közzétételi szabványokat (IFRS 1 és 2), amelyek mindhárom körben lefedik a kibocsátásokat. Ezek a szabványok felváltják az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport korábbi, az éghajlattal kapcsolatos közzétételi ajánlásait. Az új szabványok globális alapokká válnak, hat ország már elfogadja őket (Bangladesh, Brazília, Costa Rica, Nigéria, Kenya és Törökország), 16 ország tervezi átvételüket (köztük Ausztrália, Kanada, az Egyesült Királyság, Japán és Kína) három pedig frissíti meglévő szabványait ezekkel a szabványokkal összhangban (beleértve az EU-t és az Egyesült Államokat is).
A szén-dioxid-elszámolási kötelezettség növekedésével a kibocsátások kiszámításához szükséges pontos adatokra is szükség van. A 3. körbe tartozó kibocsátások kiszámításának jelenlegi módszerei a releváns adatok megszerzésén vagy az átlagos kibocsátási tényezők felhasználásán alapulnak egy adott területen a vásárolt áruk és szolgáltatások bizonyos értékének vagy mennyiségének megszorzására. Az ezen a területen felmerülő kihívásokat a Science-Based Targets Initiative dokumentumai határozták meg, amelyek keretet kínálnak a vállalkozásoknak a tudományos alapú kibocsátáscsökkentési célok meghatározásához a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban. Ezek a dokumentumok a 3. körbe tartozó kibocsátások mérésének kérdéseivel foglalkoznak, lehetséges megoldásokat javasolnak, és bemutatják a környezeti teljesítmény tanúsítványainak (pl. szén-dioxid-kibocsátási egységeknek) szerepét ezen kibocsátások kezelésében. Megelőzik a Corporate Net Zero Standard frissítését is, amely az év végén várható. A MASSIV+ kezdeményezés, amely olyan vezető vállalatokat foglal magában, mint a Microsoft, az IKEA és a Volvo Cars, a hiányzó információk és a pontatlan kibocsátási tényezők problémáinak leküzdésére összpontosít, és forradalmasítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának ipari jelentési és hitelesítési módját. Elképzelésük az, hogy ha minden cég kiszámítaná és közzéteszi az 1. és 2. körbe tartozó kibocsátásokat, az lehetővé tenné a 3. körbe tartozó kibocsátások pontosabb kiszámítását.
Ahogy a szabályozások és az iránymutatások folyamatosan fejlődnek, valamint a kibocsátáscsökkentési célok emelkednek, szükség lesz a kibocsátások pontosabb kiszámítására minden skálán, különös tekintettel az ESG teljesítményének javítására. Bár előfordulhat, hogy a vállalatoknak nincs külön kötelezettségük ezeknek a szabványoknak való megfelelésre, egy másik szervezet értékláncához való csatlakozáshoz, amelynek meg kell felelnie a szabványoknak, szükséges a vonatkozó kibocsátási adatok szolgáltatásának képessége. A 3. körbe tartozó kibocsátások mérésére, nyomon követésére és csökkentésére vonatkozó készségek fejlesztése ezért fontos témává válik a cégek számára versenyképességük jövőbeni biztosítása, ESG-teljesítményük növelése és a változó szabályozási környezethez való alkalmazkodás szempontjából. (Co2AI)
