Vállalati fenntarthatóságról szóló sorozatunk előző részében elemeztük a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelvet (CSRD) és annak hatásait, a kapcsolat hatókörét, azt, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük az előkészítés során, és milyen aktuális kötelezettségeket kell teljesíteni. . A második részben a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvre (CSDDD) fogunk összpontosítani. Ez a jogszabály egy a sok lépés közül, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az üzleti tevékenységek környezetre és emberi jogokra gyakorolt hatására, és előmozdítsák a vállalatok felelős és fenntartható magatartását az ellátási láncokon belül.
Az Európai Unió Tanácsa 2024. május 24-én hivatalosan is elfogadta a CSDDD-t. Az irányelv 2024. július 3-án lépett hatályba, a tagállamoknak két évük van arra, hogy átültessék nemzeti jogukba, és tájékoztassák az Európai Bizottságot a vonatkozó szövegekről. Ez a jogszabály jelentős lépést jelent a fenntartható és etikus gyakorlatok előmozdítása felé az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozások, valamint e vállalkozások és harmadik országbeli partnereik között. A CSDDD illeszkedik az Európai Unió tágabb, fenntarthatóságot célzó jogszabályi keretébe, amely magában foglalja az európai zöld megállapodást és a CSRD-t is, és összhangban van az ENSZ 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Agendájával.
A CSDDD a vállalkozások méretétől és forgalmától függően fokozatosan kerül bevezetésre. A fázisokra bontás a következő:
1. fázis: Az 1,5 milliárd eurós vagy annál nagyobb nettó világméretű nettó árbevételű és 5000 főt foglalkoztató uniós vállalatok, valamint az előző évben az EU-ban működő, azonos forgalmú EU-n kívüli vállalatok esetében a bevezetés időpontja a 2027 vége.
2. szakasz: A legalább 900 millió eurós árbevételű és több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztató uniós vállalatok, valamint az EU-ban működő, 900 millió eurós forgalmat bonyolító, EU-n kívüli vállalatok esetében a végrehajtás időpontját a következő év végén határozzák meg. 2028.
3. szakasz: A 450 millió eurós vagy azt meghaladó árbevételű, 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató uniós vállalatok, valamint az azonos paraméterekkel rendelkező külső vállalatok esetében a bevezetés időpontja 2029 vége.
Bár a mikro- és kis- és középvállalkozások (kkv-k) nem tartoznak közvetve a CSDDD hatálya alá, az értékláncon belüli kereskedelmi partnerként érintettek lehetnek, és a jogszabályok támogatást és védelmet biztosítanak számukra.
A CSDDD célja, hogy az európai piacon működő valamennyi vállalat hozzájáruljon a gazdaságok fenntartható átalakulásához. Fő feladatai közé tartozik:
– Átvilágítás: A vállalkozásoknak belső átvilágítást kell végrehajtaniuk, és intézkedéseket kell hozniuk az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatások megelőzésére és mérséklésére a működésük során és az ellátási láncukon belül.
– Átmeneti klímaváltozás-mérséklési terv: A sikeres vállalatoknak éghajlatváltozás-mérséklési tervet kell kidolgozniuk, amelyet évente értékelni és aktualizálni kell.
- Értesítési mechanizmus: A vállalatoknak hozzáférhető rendszert kell létrehozniuk az egyénekre és szervezetekre gyakorolt lehetséges negatív hatásokról szóló információk benyújtására.
– Panaszkezelési eljárás: A szervezeteknek tisztességes és átlátható mechanizmusokat kell biztosítaniuk az illegális gyakorlatok által érintett személyek panaszainak kezelésére.
– A politikák hatékonyságának nyomon követése: A vállalatok kötelessége ellenőrizni átvilágítási politikáik eredményességét.
– Átláthatósági követelmények: A vállalatoknak nyilvánosan közzé kell tenniük fenntarthatósági gyakorlataikat és eredményeiket.
A CSDDD két végrehajtási mechanizmust vezet be – a közigazgatási felügyeletet és a polgári jogi felelősséget. A nemzeti felügyeleti hatóságok felelősek lesznek a megfelelés biztosításáért, és jogosultak lesznek vizsgálatokat kezdeményezni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén a vállalkozásokat pénzbírsággal sújthatják, amely elérheti a globális forgalom 5 1TP3 tonnáját.
A CSDDD kiegészíti a meglévő CSRD irányelvet. Míg a CSRD az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra helyezi a hangsúlyt, a CSDDD a szigorú környezetvédelmi és emberi jogi normák betartását hangsúlyozza. Az éghajlat-mérséklés tervezési követelményei összhangba kerülnek a CSRD-vel, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell aggódniuk a kettős jelentéstétel miatt. (Co2AI)