3-30-300, a városi erdősítési szabály előnyei

3 fa látható minden házból,
30% faállomány minden környéken, parktól vagy zöldterülettől polgáronként legfeljebb 300 méter távolság: 3-30-300 szabály Cecil Konijnendijk készítette, és számos tudományos tanulmány is alátámasztja – egy egyszerű recept a városi erdőgazdálkodáshoz az élhetőbb és fenntarthatóbb városokért.

A globális tendencia az urbanizáció folyamatos növekedését jelzi, a városi területek jelenleg a világ szárazföldi felszínének hozzávetőleg 3 1TP3 tonnányi részét fedik le, és a világ lakosságának több mint felének ad otthont. A nagyszámú ember városokban való koncentrációja azonban kockázati tényező lehet. Világszerte a városok 75 % természeti erőforrást és 60-80 % energiát fogyasztanak el, miközben több mint 70 % szén-dioxid-kibocsátásért és 50 % hulladéktermelésért felelősek.

A városi területek növekvő túlzsúfoltsága, szennyezettsége és lakhatatlansága miatt sürgős és hatékony ellenintézkedésekre van szükség. A 3-30-300 program ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Sőt, mivel a városok jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, az éghajlatváltozás negatív hatásai is itt a legkifejezettebbek.

Ezért olyan tervezési eszközökre van szükség, amelyek hasznos intézkedések és tevékenységek révén minimalizálják e problémák mértékét. A befektetések, a kutatás, az ismeretek terjesztése, a polgárok bevonása és a többszintű együttműködés a fő eszközei ennek a küzdelemnek, amelynek végső soron a polgárok egészségének és életminőségének javulását kell eredményeznie.

Eközben Szlovákia a földfelhasználás folyamatos növekedésével néz szembe: a vízszigetelés és a betonozás évente átlagosan jelentős területeket fed le, ami a mezőgazdasági területek és a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. Problémát jelent a levegőszennyezés is; A WHO becslése szerint évi 6,7 millió halálesetet okoz a levegőszennyezés, miközben Szlovákia is nyilvántartja a finom részecskék (PM2,5) lakosságának egészségére gyakorolt negatív hatásait.

A városi zöldterületek „gyógyíthatják a bajokat”, amelyek a városi környezetet és lakóikat sújtják azáltal, hogy olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, mint a szén tárolása, a víz beszivárgása, a szennyező anyagok felszívódása, a levegő tisztítása és a hőmérséklet szabályozása. Ezek az előnyök nemcsak a természetre vonatkoznak, hanem az emberek életminőségére, egészségére és biztonságára is. Eva Alessi, a WWF Olaszország fenntarthatósági menedzsere szerint a városok zöldebbé tétele akár évi 43 000 halálesetet is megelőzhet az európai városokban.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) közül a 11. pont kimondja, hogy „a városokat befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá kell tenni”, hangsúlyozva a „biztonságos, befogadó és hozzáférhető zöld- és nyilvános terekhez való egyetemes hozzáférés biztosításának fontosságát”. .

Az Európai Bizottság adatai szerint Szlovákia több mint 20 % lakosa nem fér hozzá zöldterületekhez. E területek közül sok rosszul karbantartott vagy túlságosan töredezett. Ennek ellenére a kormány különféle környezetvédelmi kezdeményezéseken, projekteken keresztül fektet be a városok fejlesztésébe és a zöldterületek védelmébe.

A 3-30-300 Városi Erdészeti Program, amelyet Cecil Konijnendijk, a British Columbia Egyetem városi erdőgazdálkodás professzora emeritusa hozott létre, erre a problémára ad választ. A Konijnendijk a zöldterületek kezelésére, valamint az emberek és a természet kapcsolatára specializálódott. Pályafutása során Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában élt és dolgozott, nemzetközi szervezeteknek, például az ENSZ-nek és több mint 30 ország nemzeti kormányainak adott tanácsot.

A 3-30-300 szabály a legújabb tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek összekapcsolják a fák és zöldterületek láthatóságát, jelenlétét, megközelíthetőségét és közelségét az éghajlathoz való alkalmazkodással és a közegészségügyi előnyökkel. Ez a szabály könnyen megjegyezhető és nyomon követhető, de a helyi környezetre tekintettel kell alkalmazni. (CO2AI)