Mi az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv?

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) az Európai Unió jogszabályi kerete, amelynek célja a tagországok épületeinek energiahatékonyságának javítása. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások támogatására irányuló uniós tágabb célkitűzés részeként fogadták el.

Az irányelv fő céljai:

1. Az épületek energiahatékonyságának javítása: Az irányelv előírja, hogy egy bizonyos időpontig minden új épületnek „közel nulla energiaigényű épületnek” kell lennie (NZEB). A meglévő épületeket fel kell újítani, hogy megfeleljenek a magasabb energiahatékonysági szabványoknak.

2. Energiatanúsítás: Épületenergetikai tanúsítási rendszerek bevezetése, amelyek biztosítják az átláthatóságot és az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos tudatosságot a tulajdonosok, bérlők és más érdekelt felek számára.

3. Műszaki rendszerek és ellenőrzések: A fűtési, klímatechnikai és hőszivattyús rendszer rendszeres ellenőrzésének bevezetése teljesítményük optimalizálása érdekében.

4. Nemzeti tervek és stratégiák: A tagállamok kötelesek nemzeti terveket és hosszú távú stratégiákat kidolgozni az épületek felújításának támogatására és energiahatékonyságuk növelésére.

5. Tájékoztatási és oktatási programok: Figyelemfelkeltés és tájékoztatás, oktatási programok és képzés az energiahatékonyságról valamennyi érdekelt fél számára.

Az irányelvet először 2002-ben hagyták jóvá (2002/91/EK), majd 2010-ben (2010/31/EU) és 2018-ban (2018/844/EU) felülvizsgálták, és része a tágabb éghajlat- és energiacsomagnak, a „Tiszta energia Minden európai". A teljes kezdeményezés célja az ökológiailag fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületekre való átállás támogatása, amelyek kulcsfontosságúak az EU klímacéljainak megvalósításában.

Nulla károsanyag-kibocsátású épületek

Ez egy olyan koncepció, amely az új lakó- és nem lakóépületek új szabványává válik. Az ilyen épületek nagyon energiahatékonyak, nulla vagy nagyon alacsony energiaigényűek, nem termelnek szén-dioxid-kibocsátást a fosszilis tüzelőanyagokból, és minimális, vagy egyáltalán nem termelnek üvegházhatást okozó gázokat.

Minimális energiaszükséglet szabványok

Nem lakóépületek:

A minimális energiahatékonysági szabványokat (MEPS) fokozatosan vezetik be a nem lakáscélú épületekre, hogy ezek az épületek ne lépjék túl a meghatározott maximális energiahatékonysági küszöböt. 2030-ig 16 legrosszabb energiateljesítményű % épületet, 2033-ig pedig akár 26 % épületet kell felújítani. A tagállamoknak konkrét ütemterveket kell meghatározniuk a fennmaradó nem lakóépületek felújítására 2040-ig és 2050-ig.

Lakóépületek:

Minden tagállamnak meg kell alkotnia a saját nemzeti pályáját a lakóépületek felújítására. A cél az összes lakóépület átlagos primerenergia-fogyasztásának csökkentése 2030-ig legalább 16 %-val, 2035-ig pedig 20-22 %-val 2020-hoz képest. Ebből a csökkenésből legalább 55 % lakóépület felújításával kell elérni. a legrosszabb energiateljesítménnyel.

A tagállamoknak technikai segítségnyújtás és pénzügyi támogatás révén kell előmozdítaniuk a felújítást, és olyan garanciákat kell bevezetniük a bérlők számára, mint a bérleti díj támogatása vagy a bérleti díj emelésének felső határa. Az épületek bizonyos kategóriái, mint például a történelmi épületek vagy nyaralók, mentesülhetnek a MEPS követelményei alól.

Energiatanúsítványok (BER tanúsítványok)

Az energiatanúsítványokat páneurópai szinten harmonizálják összehasonlíthatóságuk biztosítása érdekében. Az "AG" skálát minden tagországban alkalmazni fogják, ahol az "A" a nulla károsanyag-kibocsátású épületet, a "G" pedig a legrosszabb energiateljesítményű épületet jelöli. Az „A+” skála azon épületek számára lesz fenntartva, amelyek energiaigénye legalább 20 %-val a zéró kibocsátású épületek maximális küszöbértéke alatt van, és évente több energiát termelnek megújuló forrásokból, mint amennyit fogyasztanak.

Fosszilis tüzelésű kazánok leszerelése

Annak érdekében, hogy 2050-re biztosítsák az épületek teljes szén-dioxid-mentesítését az EU-ban, 2040-től megkezdődik a fosszilis tüzelésű kazánok használatának fokozatos megszüntetése.

Napelemes technológia

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden új épületet úgy tervezzenek meg, hogy a tetőre fotovoltaikus vagy szoláris hőenergia-berendezéseket telepítsenek. Ez lehetővé teszi a napelemes technológiák későbbi költséghatékony telepítését. Ebben az évtizedben, ha műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, eltérő határidők vannak a napelemes telepítések megvalósítására mind a lakóépületek, mind a nem lakóépületek esetében. (Co2AI)