A nettó nulla olyan állapotot jelent, amelyben az emberi tevékenység által okozott globális nettó üvegházhatású gázkibocsátás (beleértve a szén-dioxidot és a metánt is) közel nulla szintre csökken, míg a maradék kibocsátásokat permanens módszerekkel távolítják el a légkörből. A nettó nulla kibocsátás elérése rendkívül nagy kihívást jelent majd, mivel megköveteli az összes maradék kibocsátás megszüntetését, különösen az olyan nehezen csökkenthető iparágakban, mint a mezőgazdaság, az acél-, cement- és vegyipar. A széneltávolító módszereknek megbízhatónak és fenntarthatónak kell lenniük annak biztosítására, hogy a szén ne kerüljön vissza a légkörbe például erdőirtás vagy a leválasztott szén nem megfelelő tárolása révén.
A nettó nulla kibocsátás fogalma a 2015-ös ENSZ Klímaváltozási Konferencián (COP21) megkötött Párizsi Megállapodás révén vált ismertté, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése. A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális nulla egyensúlyának elérése az évszázad második felében.
Miért számít a nettó nulla?
Az éghajlatváltozás legrosszabb következményeinek elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra (2,7 °F) korlátozzuk. Ma a Föld már 1,1 °C-kal melegebb, mint a 18. század végén, és a globális kibocsátás továbbra is növekszik, ami 2,7 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezethet a végére. századból.
A nemzetközi tudományos konszenzus szerint ahhoz, hogy a felmelegedés 1,5°C alatt maradjon, 2030-ig 45-50 %-val, 2050-ig pedig legalább 90 %-val kell csökkenteni a rövid távú szén-dioxid-kibocsátást. a bolygók hőmérséklete tovább emelkedik, ami egyre súlyosabb következményekkel jár.
Zéró kibocsátási egyenlegre vonatkozó célok
Különböző kormányzati és nem kormányzati szervezetek kezdeményeztek önkéntes programokat és platformokat, amelyek segítenek a szervezeteknek nyilvánosan ellenőrizni ambícióikat, és mérni a teljesítményt a célokhoz képest. Ezek a programok a következőket tartalmazzák:
Verseny a nullára
– Az ENSZ globális kampánya, amely kötelezettségvállalásokat gyűjt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának zéró egyensúlyának legkésőbb 2050-re történő elérésére.
– Több ezer vállalatot, pénzintézetet, várost, államot és régiót foglal magában, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy évente jelentést készítenek az előrehaladásról.
Épületszintű célok
– A Global Green Building Council (GBC) a nulla szén-dioxid-kibocsátású épületeket energiahatékonynak és teljes mértékben megújuló energiával működő épületként határozza meg.
– Az Advancing Net Zero (ANZ) programot már 34 zöld építési tanács elfogadta, és több mint 170 szervezet kötelezte el magát a nettó nulla épületek mellett.
Science Based Target Initiative (SBTi)
– Az SBTi platform segít a szervezeteknek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célok kitűzésében és ellenőrzésében az éghajlati előírásoknak megfelelően.
– 2021-ben vezette be a Zero Balance Standard-ot, amely a világ első keretrendszere a vállalati nullszaldós célok kitűzésére.
Kihívások és lehetőségek
A nettó nulla kibocsátás elérése számos kihívással néz szembe, beleértve a szén-dioxid-eltávolítási technikák ellenőrzését és a környezetet megtévesztő reklámozás megelőzését (zöldmosás). Az üvegházhatású gázok kibocsátásának kiszámítása kihívást jelentő folyamat, amely szabványosított módszereket használ a pontos leltár elkészítéséhez.
A kihívások ellenére a nettó nulla mozgalom olyan klímafellépést hozott, amely korábban nem létezett, elősegítve a klímapolitikát, a teljesítményértékelést és a kibocsátások átláthatóságát. A befektetők és a szervezetek nyilvánosan elkötelezik magukat e célok mellett, hozzájárulva az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez.