A víztartó rétegek tartalmazzák a legnagyobb fagyatlan édesvízkészletet, így a talajvíz kritikus a földi élet szempontjából. Meglepően keveset tudunk arról, hogy a talajvíz hogyan reagál a felszíni felmelegedésre térbeli és időbeli léptékben. A diffúz hőátadásra összpontosítunk, szimulálva a jelenlegi és az előre jelzett talajvíz hőmérsékleteket globális szinten. Megmutatjuk, hogy a talajvíz mélysége a talajvízszinttől (az örökfagy régiókat leszámítva) konzervatív előrejelzések szerint átlagosan 2,1°C-kal melegszik fel 2000 és 2100 között a közepes kibocsátási útvonal mellett. A sekély talajvíz felmelegedésének regionális mintázata azonban nagymértékben eltér az éghajlatváltozás és a talajvízmélység térbeli változékonysága miatt. A legalacsonyabb arányt a hegyvidéki régiókban jósolják, mint például az Andokban vagy a Sziklás-hegységben. Bemutatjuk, hogy a talajvíz hőmérsékletének növekedése hatással van az áramlási hőviszonyokra, a talajvíztől függő ökoszisztémákra, a vízi biogeokémiai folyamatokra, a talajvíz minőségére és a geotermikus potenciálra. Az eredmények azt sugallják, hogy 2100-ra a közepes kibocsátási pálya mellett becslések szerint 77-188 millió ember fog élni olyan területeken, ahol a talajvíz meghaladja az ország által meghatározott legmagasabb ivóvíz-hőmérséklet-határértéket. (Susanne A. Benz, Dylan J. Irvine, Barret L. Kurylyk, viac na nature.com)