A hegyvidéki gyepek szénáramának 18 éves adatai: referencia adatkészletek, feldolgozás és hiánypótlási eljárás

CO csere folyik₂  A növény és a légkör közötti Eddy-kovariancia módszerrel mért méréseket világszerte széles körben használják az ökoszisztémák szén-dioxid-kibocsátásának felmérésére. Ez a cikk leírja a közép-franciaországi kezelt hegyi gyepek örvényáram-mérését, amelyet két évtizeden keresztül (2003–2021) vizsgáltak. Bemutatjuk a mérési időszak helyszíni meteorológiai adatait, és leírjuk a hosszú távú ES-adatkészletekkel kapcsolatos adathiány-problémák leküzdésére használt elő- és utófeldolgozási megközelítéseket. Az örvényáramú technológia és a gépi tanulás közelmúltbeli fejleményei már megnyitják az utat a szabványosított adatfeldolgozási technikákon alapuló, robusztus, hosszú távú adatkészletek előtt, de az ilyen referenciaadatkészletek ritkák a gyepterületeken. Itt két hiánypótló technikát kombináltunk, a határeloszlási mintavételt (rövid réseket) és a véletlenszerű erdőket (hosszú hézagokat), hogy két referencia-folyamadat-készletet készítsünk félórás és napi skálán. Az így kapott adatkészletek értékesek a gyepek ökoszisztémáinak a (múltbeli) éghajlatváltozásra adott válaszának értékeléséhez, de a modellek értékeléséhez és validálásához is a szénciklus-közösség globális változásaival kapcsolatos jövőbeli kutatások tekintetében. A szén (C) fluxus hosszú távú mérése kritikus fontosságú az ökoszisztéma térben és időben történő működésének mintázatainak és mozgatórugóinak felméréséhez. Az örvénykovariancia (EC) mérések közvetlen és azonnali módszert jelentenek a légkör és a felszín közötti szén- és energiaáramok mérésére. Az elmúlt években az áramlási tornyok hálózatai (EC mérések) kulcsszerepet játszottak a nagyszabású szén-dioxid-költségvetések és az abiotikus és biotikus tényezőkre adott válaszok jobb megértésében a különböző ökoszisztémákon belül és belül. (Bruna R. Winck, Juliette MG Bloor, Katja Klumppová, Nature)