Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kizárólagosan megosztott adatok szerint a kormányok egyre inkább a globális felmelegedés okozta egészségügyi kockázatokra helyezik a hangsúlyt, és a legtöbb ország klímaterveiben a maláriától a szívbetegségig terjedő aggályokat is figyelembe veszi. Az országok több mint 90 százaléka beépítette az egészségügyi kockázatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaiba, amelyeket nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásoknak (NDC-k) neveznek, a 2020-as 70 százalékhoz képest – derül ki a WHO új adatkészletéből, amelyet egy közelgő jelentésben fognak közzétenni. Dr. Maria Neira, a WHO közegészségügyi és környezetvédelmi igazgatója szerint az éghajlati válság a közegészségügy kulcsfontosságú pilléreit fenyegeti – beleértve az élelmiszerhez, vízhez, menedékhez és tiszta levegőhöz való hozzáférést –, és az országok nehezen tudnak megfelelően reagálni a növekvő kockázatokra. Az éghajlatváltozás minden várható egészségügyi katasztrófát előidéz majd. Gondoskodnunk kell arról, hogy egészségügyi rendszereink megfeleljenek a 21. századnak” – mondta Dr. Neira a WHO éves egészségügyi statisztikai jelentésének pénteki bemutatása előtt. „Meg kell változtatnunk a beszélgetést (az éghajlatváltozásról). Mostanáig túlságosan a gleccserekre, a következő generációra és a bolygóra koncentráltunk” – mondta egy interjúban. De "az éghajlati fellépés egészségügyi érve nagyon erős lehet, és motiválhatja a kormányokat". (The Straits Times)