EU: A Bizottság kiadja a Net Zero Industry törvényt

Tegnap az Európai Bizottság bemutatta a Net Zero Industry Act-et, amelyet a Politico "régóta várt javaslatként" ír le, amelynek célja a zöld iparágak támogatása Európában. Kifejti: „A javasolt szabályozás célja, hogy 2030-ig a blokk cleantech-igényéből legalább 40 % belföldön termeljék meg. A javaslat célokat tűz ki azokra a technológiákra vonatkozóan, amelyeket szükségesnek tartanak a blokk gazdaságának szén-dioxid-mentesítéséhez, ami megakadályozza, hogy az EU elmélyítse függőségét harmadik országoktól, például Kínától.” Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke tegnap azt mondta újságíróknak: „Ha el akarjuk érni klímasemlegesség, ahogyan azt 2050-re tervezzük, és ha ki akarja használni az ipari forradalom által kínált lehetőségeket, és el akarja hárítani a kihívásokat… a cleantech gyártás hatalmas kiterjesztésére lesz szükségünk.” próbálták megoldani a vitát bele kell-e venni az atomenergiát”. Így folytatja: „A végső szöveg kétértelmű. Az atomenergia nem szerepel a „stratégiai nulla nettó értékű technológiák” listáján... amelyek számára előnyös lehet a gyorsabb engedélyezés és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés. A szöveg más részein azonban a nettó nulla technológia formális meghatározása magában foglalja „a nukleáris folyamatokból energiatermelés fejlett technológiáit az üzemanyagciklusból származó minimális hulladékkal” és a „kis moduláris reaktorokat”. A Reuters jelentése szerint tegnap hét EU-állam – köztük Németország, Spanyolország és Dánia – „erősítette ellenállását Franciaország azon törekvésével szemben, hogy az atomenergiát az EU megújulóenergia-céljai közé sorolja”.
A Politico egy külön cikkben foglalkozik "öt tudnivalóval" a Net Zero Industries Actről és a Critical Raw Materials Actről, amelyek célja "az ellátási lánc megerősítése". Kimondja, hogy a nulla iparról szóló törvény értelmében „azok a projektek, amelyek „stratégiai projektként” különleges státuszt kapnak, és éves teljesítményük meghaladja az 1 gigawattot, egy évre csökkentik az engedélyezési időszakot; az e szint alatti projektek kilenc hónapon belül zöld utat kapnak”. A Financial Times azonban arról számol be, hogy az iparág vezetői arra figyelmeztettek, hogy az új tervek kudarcot vallanak, ha nem támogatják őket több pénzzel. A cikk például idézi Giles Dicksont, a WindEurope vezérigazgatóját, aki azt mondta: „Egyszerűen ma nincs elég gyárunk és infrastruktúránk ahhoz, hogy Európa által megkívánt szélenergiát kiépítsük A Politico egy másik cikkében a „Brüsszel elleni harcról” szól [az amerikai elnök] megreformálja Bident”. A brüsszeli tisztviselőket egyre jobban idegesíti, hogy a vállalkozások több állami pénzt követelnek, és azzal fenyegetőznek, hogy elhagyják Európát, és Amerikába költöznek, ha nem kapják meg azt tartalmaznak „terveket a tiszta hidrogén előállításának uniós finanszírozású támogatási rendszer segítségével történő támogatására”.
Eközben a Politico arról számol be, hogy "az Európai Parlamentnek nem tetszik a Németország által javasolt háttéralku Brüsszellel a belső égésű motor megmentésére". A Politico két parlamenti tisztségviselőre hivatkozva arról számol be, hogy Roberta Metsola, a parlament elnöke levélben fordul az EU fővárosaihoz, hogy "tartsák tiszteletben" a tavaly megkötött megállapodást, amely 2035-ig ténylegesen betiltja az új szennyező autók és kisteherautók értékesítését. A cikk szerint a beavatkozásról tegnap állapodtak meg, válaszul arra, hogy Németország – Olaszországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával és Csehországgal együtt – azzal fenyegetőzött, hogy "tönkreteszi az üzletet" azzal, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy 2035 után engedélyezzék a kizárólag szintetikus üzemanyaggal meghajtott járművek használatát. a felfogott CO2-ból és hidrogénből. (Továbbiakért lásd a tegnapi Daily Briefing-et.) Németország manőverei az éghajlati törvények szélesebb körű „fertőzését” kockáztatják – mondta a Financial Timesnak egy EU-diplomata, miközben a kisebb országok követik Berlin példáját, és „[csökkentik] ambícióit más dolgokban”.
Végül a Reuters arról számol be, hogy az Európai Unió országai tegnap megállapodtak abban, hogy "megpróbálják csökkenteni a javasolt szabályok hatálya alá tartozó gazdaságok számát, hogy csökkentsék a szennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátását az állatállományból". Ez "egyes tagországok - köztük Bulgária, Németország, Olaszország és Lengyelország - bírálata ellenére" történt - írja a hírportál.

Federica Di Sario, Politico, "Carbon Brief"