Az Országgyűlés kedden jóváhagyta az épületfelújítások arányának növelését, az energiafogyasztás csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását célzó intézkedéstervezetet. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának és energiafogyasztásának jelentős csökkentése az EU építőiparában 2030-ra, valamint a klímasemlegesség elérése 2050-re. Ugyanakkor az energiahatékony épületek felújítási arányának növelésére és az energiahatékonyságra vonatkozó információcsere javítására is összpontosít.
Kibocsátáscsökkentési célok
2028-tól minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie. A hatóságok tulajdonában lévő, használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól vonatkozni fog ez a követelmény. Ha műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, 2028-ig minden új épületet fel kell szerelni napelemes technológiával. A lakóépületek jelentős felújítása 2032-ig esedékes.
A lakóépületeknek 2030-ra legalább E, 2033-ra pedig legalább D energiahatékonysági osztályt kell elérniük – egy A-tól G-ig terjedő skálán, ahol G a 15 legrosszabb hatásfokú % épületnek felel meg az adott tagállam nemzeti bázisában. . A nem lakáscélú és középületeknek 2027-re (minimum E osztály) és 2030-ra (minimum D osztály) el kell érniük ugyanazt a szintet. Az energiahatékonyság javítására (amely lehet szigetelés vagy a fűtési rendszer javítása) az épület eladásakor vagy jelentős felújításakor kerülne sor. Bérelt épületek esetében ez új szerződés aláírásakor történne.
A tagállamok nemzeti épület-helyreállítási terveikben meghatározzák az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.